Századok – 1966
Tanulmányok - Puskás; A. I.: Adatok a magyar haladó erők szerepéhez az ország felszabadításában. 763
784 A. I. PUSKÁS hatjuk a jelentésben — különösen december 5. óta igen sok katona sőt tiszt is előmerészkedik, akik valamennyien polgári ruhákba öltöztek át."9 2 Megerősítik ezt a helyzetet a képviselők Nemzeti Szövetségének fennmaradt jegyzőkönyvei is. Maróti Károly a Nemzeti Szövetség 1945. január 2-i ülésén — a felsorakoztatott konkrét tényanyag mellett — kijelentette az egybegyűltek előtt, hogy a Bakony erdői zsúfolva vannak szökött katonákkal. 1945. január 9-én Német Andor, az adott kérdés tárgyalása alkalmával, elmondotta, hogy a Magyaróvárra irányított 1200 leventéből három nap alatt csak 500 maradt. A többiek hazaszöktek. A Budapest környékén összegyűjtött 1600 leventéből pedig, Maróti Károly szerint, mindössze 160 maradt. Nagy Iván az ágfalvai légelhárítósok esetét adta elő. Főhadnagyuk hazaszökött, Miskolcra, az altisztek pedig karácsonykor „kimenőt" vettek ki és nem tértek többé vissza.9 3 így a magyar hadseregből, amely 1944 novemberében több mint 1 millió főből állt, s amelyet a nyilasok totális mozgósítással további 1 millió fővel kívántak növelni, 1945. február 2-ra, a harcokban elszenvedett veszteségei (ezek száma jelentéktelen volt), főként pedig a Szovjet Hadsereg oldalára való átállások és a szökések következtében mindössze 214 000 fő maradt.94 A Szálasi rendelkezésére álló maradék csapattestek is csaknem harcképtelenek voltak. Az SS-hadosztály Németországban volt, kiképzésen. Hajmáskéren, ahová Zerinváry Szilárd, a Nemzeti Szövetség megbízottjaként megérkezett, Mayerszky hadnagy tanácsára nem tartott gyűlést annak a 600 katonának a számára, akik ott tartózkodtak, minthogy 30—40%-uk hajlamos volt a szökésre. Február 15-én Hocki Károlynak, a Nemzeti Szövetség agitátorának a katonák kijelentették, hogy „nem hajlandók az oroszok ellen harcolni".9 5 1945 márciusában Nagysurányban Bucsik Flórián családja ellenállást tanúsított a nyilasokkal szemben, akik lövészárkot akartak velük ásatni. Az apa és három fia leterítettek jónéhány katonát és csak német tankok segítségével tudták házukat szétdúlni.9 8 A három fiú elesett, az apának sikerült elrejtőznie. A Magyarországon folyó harcok idején 1945 márciusában és áprilisának elején a magyar hadsereg teljesen széthullott. 1945. április 1-én Püskitől keletre egy szigeten a magyar utászok és a németek között fegyveres összetűzés zajlott le. Többen elestek és megsebesültek; a németek visszavonultak, 376 magyar honvéd és 9 tiszt pedig átállt a Szovjet Hadsereg oldalára.9 7 Arra a kísérletre, hogy a magyar csapatokat kivezényeljék Ausztriába, a magyar katonák többsége és sok tiszt is eldobta a fegyvert és csoportosan, nem egyszer nagyobb egységekben is, mint például az 1. hegyivadász-dandár, megadták magukat a Szovjet Hadseregnek. Április 4-én a Szovjet Hadsereg befejezte egész Magyarország felszabadítását. A népi demokratikus hatalmat április 4-én kiterjesztették az egész ország területére. 92 Uo. 341. f., 6337. op., 269. d., 127. 1. 93 OL. OGyL. TNSz. jkv. 1945. jan. 2., 1945. jan. 9. 41. 1. 94 Gazsi József. Adatok és dokumentumok a Szálasi-hadsereg történetéhez. Hadtörténelmi Közieménvek, 1960. 2. sz. 227. 1. 96 OL. OgyL. TNSz. jkv. 1946. febr. 16. 51. 1. 96 BMI. V-19430—ÍV—82-83. 1. 97 HMI. 243. f. 9533. op., 234. d„ 391 — 392. 1.
