Századok – 1966
Tanulmányok - Puskás; A. I.: Adatok a magyar haladó erők szerepéhez az ország felszabadításában. 763
782 A. I. PUSKÁS bevetve, a harcok megindulása előtt mintegy 1500 főt számlált, december 14-re pedig mindössze 35 fő maradt a zászlóaljban. „Bátran mondhatjuk — vallotta az 5. hadosztály írnoka —, hogy a 3. gépesített lövészezred megszűnt létezni. A halottak és a sebesültek száma nem nagy. Az ezred legénységének nagyobb része átszökött az oroszokhoz."7 7 Hasonló helyzet nemcsak a 2. harckocsihadosztály ezredei és alegységei között alakult ki. Még a Szent László-hadosztály egységei is, amelyekben pedig Szálasi különösen reménykedett,7 8 ugyanezen jelentés szerint, „nem viszonozták a tüzet és nagy csoportokban, tisztjeikkel együtt, megadták magukat". Csupán december 28-án „önként megadta magát egységeinknek több mint ezer katona ebből a hadosztályból, élükön a tüzérezred parancsnokával, Valem István (?) alezredessel s az ezred más 28 tisztjével".79 A 46. hadsereg 1944 decemberi összefoglaló jelentésében szintén számos esetet sóról fel ,,a magyar katonák csoportos megadásáról, akik gyakran tisztjeik vezetésével adták meg magukat".8 0 December 5-én a 7. hadsereg arcvonalán, Budapest felé való előrenyomulása közben „9 szervezett átállás zajlott le magyar katonák és tisztek részéről".8 1 1944 novemberétől a Vörös Hadsereg oldalára átállt katonák azt a kívánságukat fejezték ki, hogy fegyverrel a kezükben harcolhassanak a nyilasok és a német megszállók ellen. A 700 kihallgatott katona 98%-a kifejezte azt a kívánságát, hogy harcoljon a hitlerista csapatok ellen.8 2 A magyar és a német csapatok közti gyűlölet különösen élessé vált a bekerített Budapesten. A budapesti harcok, a debreceni Ideiglenes Kormány megalakulása és tevékenysége (fegyverszüneti szerződés, hadüzenet Németországnak, új hadsereg létrehozása) nagy hatást gyakoroltak a magyar hadseregre. Ezért nem meglepő, hogy a németek és a nyilasok terrorja a magyar hadseregben jelentkező ellenállás miatt napról napra fokozódott. Ezért pl. Budapestről Sopronba szállították őrizet alatt a magyar hadsereg 170 ismert (vezető) tisztjét.8 3 A budai oldal felszabadításáért folytatott harcokban több mint 2500 magyar katona vett részt. A budai vár ostromakor létrehozták az önkéntes Magyar Ezredet, amelynek Variházy Oszkár alezredes lett a parancsnoka.8 4 A tengerészgyalogság 83. különleges lövészbrigádjának február 11-i, a Budán meghúzódott ellenséges fegyveres csoportosulás felszámolásáért indítandó döntő rohamot elrendelő harci parancsában ez áll: „A tengerészgyalogság 16. különleges zászlóalja a magyar önkéntes hadsereg egy századával közösen támadást hajt végre a 2804. pont irányában azzal a feladattal, hogy elfoglalja az Imre herceg út vonalát." Ugyanennek az egységnek a másnapi hadparancsában az a feladat állt, hogy foglalják el a Várat és jussanak ki a Felsőhegy utcához. Eközben a tengerészgyalogság 144. különleges zászlóaljának a magyar önkéntes hadsereg 8. századával együtt a vár keleti oldalán kell tá-77 HMI. 341. f., 6337. op. 266. d., 69. 1. 78 OL. OgyL. TNSz. jkv. 1944. dec. 8. 1.1. 79 HMI. 341. f., 6337. op., 266. d„ 69.1. 80 Uo. 243 f. 2914. op., 252. d., 40.1. 81 Uo. 41 f. 5337. op., 269. d„ 129 1. 82 Uo. 244 f. 2980. op., 163. d., 124.1. 83 Uo. 32. f. 11306. op., 582. d., 161 — 163. 1. 81 Tóth Sándor : Magyar önkéntesek Budapest felszabadításában. Élet és Tudomány, 1963. 13. sz. 391. 1.
