Századok – 1966
Tanulmányok - Puskás; A. I.: Adatok a magyar haladó erők szerepéhez az ország felszabadításában. 763
A MAGYAR HALADÓ ERŰK AZ ORSZÁG FELSZABADÍTÁSÁBAN 775 Teljesítve felszabadító küldetését, a Szovjet Hadsereg 1944 októberében felszabadította Magyarországnak a Tiszától keletre eső területeit, továbbá a Duna—Tisza közének déli részét, köztük október 11-én Szegedet, október 20-án pedig Debrecent. A sikeres hadműveletek eredményeként a 2. Ukrán Front csapatai felszabadították Kecskemétet, Szolnokot, Miskolcot, Hatvant stb., a 3. Ukrán Front csapatai pedig Pécs városát és környékét. A magyar fasizmus a háború vége felé már csak a német szuronyokra támaszkodva tudta fenntartani hatalmát. Éppen ezért ahhoz, hogy a magyar nép győzni tudjon a gyűlölt nyilas-terrorral szemben, mindenekelőtt arra volt szükség, hogy a Szovjet Hadsereg szétzúzza a német fasizmust. A szovjet csapatok által hozott felszabadulás kezdetén Magyarországon népi-demokratikus forradalom bontakozott ki, ami a nyilas-rendszer bukásához és új államhatalom: a munkásság és a parasztság diktatúrájának létrehozásához vezetett. A felszabadult területen a háború súlyos viszonyai között kialakulóban volt a népi-demokratikus rendszer.5 1 A régi fasiszta államapparátus tisztviselőinek jelentős része a hitleristákkal együtt menekült a Nyugatra. A kommunisták kezdeményezésére nemzeti bizottságok jöttek létre, amelyek kezükbe vették a helyi közigazgatás irányítását és fontos szerepet jáA&ottak az új népi demokratikus államhatalom kialakulásában. щ A kommunista párt állt az élén annak a mozgalomnak, amely a termelés mielőbbi helyreállítását célozta s mindenekelőtt azt, hogy a lakosságot élelmiszerrel lássa el. Ez különösen fontos volt 1944 októberében—novemberében, midőn a háború következtében mindennemű kapcsolat megszakadt város és falu között és minden egyes lakott terület afféle önálló államként működött. A Magyar Kommunista Párt Központi Bizottsága ebben az időben a német csapatok által megszállt Budapesten volt. 1944 október—novemberében Magyarország felszabadított területére megérkeztek a Magyar Kommunista Párt Külföldi Bizottságának tagjai az emigrációból és létrehozták a kommunista párt felszabadított területen működő Központi Bizottságát (Szegeden), amely a kommunista mozgalmat az ország keleti részében irányította. A felszabadulás első heteiben Szeged volt a politikai élet központja. A Központi Bizottság innen irányította a létrejövő pártszervezetek munkáját és létesített kapcsolatot — a fronton keresztül — a Budapesten levő Központi Bizottsággal. Ebből a -célból Kossá Istvánt küldték a megszállt területre. A maga részéről a budapesti Központi Bizottság is igyekezett kapcsolatot létesíteni a felszabadult területekkel, s evégett Budapestről Apró Antalt küldték ki.52 A párt mindenekelőtt arra törekedett, hogy a párttagságot tudományosan megalapozott programmal fegyverezze fel, amely megjelölte a háború által okozott nehéz helyzetből kivezető utat. Az első, 1944. november 2-án Szegeden megtartott legális tanácskozáson, amelyen részt vettek a szegedi, orosházi, hódmezővásárhelyi és makói pártszervezetek képviselői, a részvevők azokat az alapvető kérdéseket vizsgálták meg, amelyek az ország újjáépítésével, Magyarország jövőjével függtek össze. A második világháború még korántsem ért véget, s ennélfogva továbbra is érvényben volt a párt fő stratégiai irányvonala (a fasiszta megszállók teljes kiűzése s az ország teljes felszabadítása, továbbá a demokratikus forradalom győzelemre juttatása), s ezt a párt széleskörű 51 BÓvebben lásd: L. N. Nyezsinszkij, A. I. Puskás: A magyar nép küzdelme a népi-demokratikus rendszer megteremtéséért és megszilárdításáért (1944—1948).Moszkva. 1961 (orosz nyelven). 61 Felszabadulás, 148. 1. 5*
