Századok – 1966

Krónika - A történelemtanítás aktuális problémáival foglalkozó első nemzetközi szimpózium (Unger Mátyás) 644

644 KRÓNIKA azokkal az eseményekkel, amelyek az Osztrák-Magyar Monarchiában ugyanebben az időben a dualizmus létrejöttéhez vezettek. A dualizmus felbomlásának alkotmányjogi kérdéseivel foglalkozott dr. Búzás József, az ELTE JTK adjunktusa. Elemezte, hogy a pángermanizmus és a pánszlávizmus mennyire veszélyeztette a Monarchia létét, majd a nemzetiségi kérdés tárgyalása folytán vázlatosan bemutatta azt a fejlődést, amelyet a nemzetiségek a területi autonómia követelésétől a teljes elszakadás, a független, önálló nemzeti állam létrehozásának követeléséig megtettek. Rámutatott arra, hogy az ellenzéki pártok, a Károlyi-féle Függetlenségi Párt, a Radikális Párt és a Szociáldemokrata Párt törekedtek ugyan a dualizmus rendszerének megváltoztatására, terveik között különösen érdekes és említésre érdemes Jászi Oszkár „Keleti Svájc"-koncepciója, a dualizmus felszámolására és a független Magyarország forradalmi úton történő megvalósítására lényegében nem gondoltak. A második fő téma megvitatása után az egész konferencia eredményeit dr. Csizjmadia Andor egyetemi tanár összegezte. Zárószavaiban kiemelte a vita sokoldalú és eredményes voltát, méltatta a csehszlovák és magyar jogtörténészek — a rendszeres konferencia kapcsán is erősbödő — kapcsolatának jelentőségét, a közös problémák tisztázásában betöltött szerepének fontosságát. Búzás József A TÖRTÉNELEMTANÍTÁS AKTUÁLIS PROBLÉMÁIVAL FOGLALKOZÓ ELSŐ NEMZETKÖZI SZIMPÓZIUM A Német Demokratikus Köztársaság fővárosának egyik legforgalmasabb terén (Alexander-Platz) áll a Tanárok Háza (Haus des Lehrers). A hatalmas, tizenkét emeletes modern palota, a hozzákapcsolódó háromezer személyes kongresszusi csarnokkal, a demokratikus Berlin egyik nevezetessége és jelképe. Építészetileg tanulságos, hatalmas, két emeletet átfogó képzőművészeti kompozíciójának művészi értékén bizonyára vitatkozni lehet,, az azonban, hogy ez a belső berendezésében is minden tekintetben korszerű épület kifejezi a tanári munka iránti megbecsülést, aligha vitatható. Az 1966. október 25. és 30. közötti héten itt ülésezett a történelemtanítással foglalkozó első nemzetközi szimpózium. A vendéglátó és szervező a Német Történelmi Társulat tanári tagozata (Fachgruppe Geschichtsunterricht und Staatsbürgerkunde) volt, de bekapcsolódtak a munkába más intézmények is: a Központi Pedagógiai Intézet és az egyetemek, tanárképző főiskolák. A meghívott népi demokratikus országok közül delegációt küldött Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia és Magyarország. Magyar részről a szimpóziumon Vas Károly főisk. tanár vezetésével dr. Szebenyi Péter, az OPI munkatársa, dr. Waezulik Margit gyakorló vezető tanár, Poresálmi János szakfelügyelő és Unger Mátyás egyetemi adjunktus vett részt. A Lengyelországból érkezett néhány vendéggel együtt 23 külföldi vett részt a tanácskozásokon. Valamennyi delegációnak az volt a véleménye, hogy föltétlenül hasznos a kérdések nemzetközi szinten való megvitatása, s a jövőben arra kell törekedni, hogy a résztvevő delegációk köre tovább bővüljön. Különösképpen fontos volna a Szovjetunió részvétele, ahonnan az elmúlt években több, Magyarországon is felkarolt, élénk visszhangra lelt kezdeményezés indult ki. A hat napon át tartó szimpózium programja igen gazdag, jól szervezett volt. A szimpózium problematikáját elsősorban a három fő előadás fejezte ki. Prof. Schilfert, a Német Történelmi Társulat elnöke „A tudományos történelemszemlélet a szocialista tudat formálásának integráns alkotórésze" címmel tartott előadást; Prof. Weitendorf, a Központi Pedagógiai Intézet vezető metodikusa „A történelemtanítás tudományos színvonalának emelése, különös tekintettel a tantervkészítés és a történelmi megismerési folyamat intenzívebb módszereire" címmel fejtette ki nézeteit, a potsdami pedagógiai főiskola tanára, Prof. Gentner pedig „A gondolkodásra nevelés a történelemtanításban" címmel mondotta el a témával kapcsolatos észrevételeit és gondolatait. Vas Károly az általános iskolai tanárképzés elvi kérdéseiről, dr. Szebenyi Péter a magyarországi történelemtanítás reformjáról, dr. Waezulik Margit a gondolkodásra nevelés tanórai lehetőségeiről, Porcsalmi Jánás az iskolamúzeumról, Unger Mátyás pedig a források felhasználásáróltartott korreferátumot.— A központi probléma tehát a történelemtanítás világnézeti hatékonyságának emelése és ezzel kapcsolatban az önálló gondolkodásra nevelés volt. Szérencsósen egészítette ki a programot a résztvevő delegációk beszámolója az országukban folyó szakmetodikai kutatásokról, az iskolai szemléltető eszközök bemutatása (film, térkép, faliképek stb.), s néhány tanítási órán való részvétel. A potsdami kirán-