Századok – 1966

Krónika - A Magyar Történelmi Társulat közgyűlése 618

628 KRÓNIKA egészséges tagozódás kibontakozását. A leendő társulati munka feladata magasabb szinten a szintetikus látásmód biztosítása. További feladatnak látszik azonban az egyetemes történeti szekció létrehozása, amely a felsőoktatási és intézeti történészek kutatási eredményeinek kicserélését termé lehetővé és magára vállalhatná a magyar és egyetemes történet problémáinak összefogását. A szekciók számát megszabni, jellegét előírni helytelen lenne. A fejlődés és szükséglet fogja ezeket megszabni. De a szekciók kérdése felvet egy olyan problémát, amely közelről érinti a közgyűlés résztvevőit: az igazgatóválasztmány tagjainak a társulati munkába történő bevonása, e formális testületnek valódi, irányító testületté tétele az, ami mind a szekciók, mind a tanári tagozat továbbiakban felmerülő kérdéseit, mind a vidéki csoportok életének fellendítését megoldhatná. A közgyűlésen lelépő titkárság, felmérve az elmúlt évek tapasztalatait, súlyos hibának tekinti azt, hogy nem élt eléggé az igazgatóválasztmány aktivizálásának lehetőségével. Bár a vándorgyűléseken, előadásokon sok választmányi tag vett részt a társulati munkában, de ez a részvétel sokszor esetleges volt és semmi esetre sem folyamatos. A jelenlegi titkárság javasolja a leendő titkárságnak a társulati demokratizmus fejlesztését, az igazgatóválasztmány tagjainak sokkal aktívabb bevonását. Az elmiílt időszakban az elnökség néhány tagja foglalkozott intenzíven egyes társulati munkaterületekkel. Működött egy szűkebb elnökségi bizottság is, amely a kiadványtitkár nagy segítségére volt. Hasonló jelleggel életre lehetne hívni az igazgatóválasztmány tagjaiból több olyan bizottságot, amelyek a társulati élet különböző területeivel (pl. kiadványügy, előadások) foglalkoznának. Az előadások és viták tematikai előkészítése mind Budapesten, mind vidéken akkor lehet sokoldalú, ha az igazgatóválasztmány néhány tagja elvállalja az ezzel foglalkozó titkár támogatását. Tanári tagozatunk is hasznát látná annak, ha az elnökségnek ezt a feladatot vállaló tagján kívül néhány, elsősorban vidéki igazgatóválasztmányi tag segítené munkáját. Csak ily módon érhető el, hogy a tanári tagozat kitáguljon s a Budapesten folyó munka országos méretűvé növekedjék. A leendő ifjúsági szekció igényelné leginkább a sokoldalú segítséget. Ily módon az eddigi formális választmányi tagság helyett aktív, a Társulat életét alakíté) választmányt lehetne mozgósítani. Tisztelt Közgyűlés ! Kedves elvtársak ! Befejezésül legyen szabad köszönetet "mondanom az eddigi vezetőség nevében a tagságnak, a munka erőforrásának, amelynek bizalma volt a legserkentőbb tényező a hosszú évekre nyúlt hétköznapok fáradalmaiban, amelynek igényei, kollektív bölcsessége nélkül a vezetőség a beszámolóban vázolt eredményeket nem érhette volna el. Kérem a beszámoló elfogadását és a felmentvény megadását." A főtitkári beszámolóhoz Elekes Lajos elsőnek szólt hozzá, hangsúlyozva a titkárság eredményeit, kiemelve a vezetőség következetes törekvéseit a marxista tudományosság érvényesítésére. A centenáris javaslatokat helyeselve igényelte, hogy legalább elindítsanak ebből az alkalomból egy nagyobb munkálatot a magyar történettudomány s ezen belül a Magyar Történelmi Társulat fejlődéséről. Hangoztatta a Társulat feladatát a történettudomány eredményeinek népszerűsítésében, terjesztésében. Az elnöklóst átvevő Ember Győző a 100 éves múlt megírását elengedhetetlennek mondotta. Elemezte a történettudomány és a Társulat fejlődésének ütemeltéréseit. Polemizált azzal a nézettel, hogy a Társulat elvesztette volna létjogosultságát. Kifejtette, hogy több vélemény szerint az Akadémia átvette a történettudomány művelőinek irányítását, összefogását. A Társulat másik főfeladatát a tudományos ismeretterjesztést pedig a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatnak kellett átengednie. Hozzászólásában azonban rámutatott, hogy nem tud egyetérteni ezekkel a véleményekkel. Kétségtelen ugyan, hogy az Akadémia megújhodása változást okozott a történettudomány irányításában, módosította — de nem tette feleslegessé a Társulat tevékenységét. Az Akadémia II. Osztálya és Történettudományi Bizottsága irányít, megszabja a kutatások fő irányvonalát, ós összehangolja az intézmények kutatótevékenységét. De ennél többre az akadémiai irányítás nem vállalkozhat, s főleg nem vállalkozhat a történészek munkájának összefogására. E feladatkör fontosságát fokozza, hogy a történészek jelentős része az akadémiai intézményektől távol működik. Tehát a társadalmi feladatok és az akadémiai feladatokra való mozgósítás nagyon sok teret ad a társulati munkának. Várostörténeti és helytörténeti szekciók létrehozását javasolta a Társulaton belül. Hangoztatta, hogy az ismeretek terjesztésének feladatában osztoznia kell a Társulatnak a Tudományos Ismeretterjesztő Társulattal. Viszont ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a szakmabeliek körében az