Századok – 1966

Krónika - A Magyar Történelmi Társulat közgyűlése 618

KRÓNIKA 623 nelmi Társulat, valamint a Német Történész Társaság tagjainak megjelenése konferenciáinkon, vándorgyűléseinken. Társulatunk részéről a beszámolási időszak alatt képviselőink megjelentek a Német Történész Társaság újkori szekciójának alakuló ülésén, a Német Történész Társaság kongresszusán, a Szlovák Történelmi Társulat kongresszusán, a Lengyel Történelmi Társulat elnökségi ülésén, a jugoszláv és magyar történész delegációk rijekai megbeszélésén. Csupán levelezési kapcsolatban álltunk egy távoli, de számunkra különösen kedves testvérszervezettel, a Vietnami Történelmi Társulattal. A kiadványok területén mindenekelőtt tudományos publikációinkról kell megemlékezni, majd arról, hogy a Hazafias Népfronttal együttesen kiadott sorozatunk két kötete még megjelent a beszámolási időszakban, de ez a publikációs forma egyelőre sajnálatosan megszakadt. Uj fontos lehetőséget jelent viszont az „Eletek és korok" c. kis életrajzi sorozat, amely a Társulat gondozásában jelenik meg. Ebben a sorozatban már elkészült a kézirata Fekete Lajos: Nagy Szolimán, Niederhauser Emil: I. Péter, Wittman Tibor: II. Fülöp c. munkáknak. A Társulati forráskiadás helyet kapott a Kossuth Kiadó tevékenységében. Társulatunk Keletdunántúli Csoportja és Borsod — Zempléni Csoportja saját kiadványsorozattal is rendelkezik. Tisztelt Közgyűlés ! Ha a társulati munka eddigi és jövőbeli kulcskérdésének tekintjük a magyar társadalom történeti tudatának formálásában vállalt szerepet, akkor egyik legjelentősebb munkaterületünknek a tanári tagozati tevékenységet láthatjuk. Ennek ugyanis igen nagy jelentősége lehet a felnövekvő nemzedék világnézeti formálásában, történeti tudatának kialakításában: nagy szerepet játszhat az egyetemi történészképzés előkészítő megalapozásában. Különösen most, az oktatási reform időszakában van nagy szerepe a tanári tagozati munka tartalmi és módszertani eredményeinek, kisugárzó hatásának. Bár a tanári tagozati munka keretei nyitva állnak a társulati tagság más munkaterületeken tevékenykedő csoportjai számára is és különösen a vándorgyűlések nyújtanak nagy lehetőséget a tanári munka problémáinak megismerésére, mégis elsősorban a társulati közgyűlés jelenleg az a fórum, ahol egész tagságunkkal megismertethetjük a tanári tagozat eredményeit és problémáit. A tanári tagozati munka 1962-ben bekövetkezett újjászervezése után a tanári tagozat elnöke, munkacsoportjainak vezetői és a tanári választmány első feladatának azt tartotta, hogy a lehetőséghez képest kiterjesszék e tagozat vonzáskörét s igyekeztek a rendezvényeiken való részvételre minél több tanárt megnyerni, a társulati tagságtól függetlenül. Ezt a célkitűzést annyiban sikerült elérni, hogy nagyobb részben középiskolai, kisebb részben általános iskolai történelemtanárokból álló törzsgárda alakult ki. A tanári tagozat vezetősége joggal tartja nagy nyereségnek, hogy az utóbbi két évben az előbbieken túlmenően — a Munkaügyi Minisztériummal való együttműködés révén — sikerült a munkába bekapcsolniuk az ipari tanulóiskolák és a Munkaügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó szakközépiskolák tanárait. Ugyanakkor egyet kell érteni az igazgatóválasztmány mai ülésén elhangzott észrevétellel, hogy a tanári tagozat eredményei a szükségletekhez képest korlátozottak, hogy tovább kell lépni a munka kiterjesztésében a vidéken. Az új vezetőségnek és különösen a vidéki csoportoknak feladatuk azoknak a szervezeti formáknak kialakítása, amelyekben a vidéki tanári munka a legeredményesebben folyhatna. Az öntevékenység kibontakoztatása azonban nem mond ellent annak, hogy a tanári tagozat a vidéki tanári felelősöket fokozottan támogassa. A tanári tagozat munkája tehát elsősorban a fővárosban bontakozott ki, s ebben az elmúlt időszakban is jelentős segítséget kapott a Fővárosi Tanács Felügyeleti és Továbbképzési Csoportjától. Az Országos Pedagógiai Intézettel való harmonikus együttműködés lehetővé tette, hogy a vándorgyűlések és nyári egyetemek alkalmával a vidéki tanárság legjobb képviselőivel, a Társulat vidéki csoportjainak tanárfelelőseivel is kapcsolatot építhettek ki. Ez talán a budapesti eredmények buzdító és gondolatébresztő hatásán keresztül hozzájárulhat a vidéki csoportok tanári tagozatainak fokozatos kibontakozásához. Azt is sikerült elérni, hogy a Munkaügyi Minisztériummal közösen rendezett tagozati előadásokon vidéki szakfelügyelők és tanárok is részt vehetnek. így a tagozat szervezeti élete és működésének nagy része ugyan elsősorban budapesti, de ha az elmondottakhoz azt is hozzátesszük, hogy az előadások és rendezvények egy részének anyaga a Történelemtanítás vagy az Ipari tanuló nevelés folyóiratok, helyenként pedig a Századok hasábjain is megjelenik, szerénytelenség nélkül állíthatjuk, hogy a tagozati munka országos kihatású. 24*