Századok – 1966
Tanulmányok - Kállay István: Szabad királyi városaink gazdálkodása 1740–1780 között - 27
52 KÁI.LAY ISTVÁN dói leirat utasította Zágráb várost a tanácsosoknál kintlevó' 28,331.— ft behajtására. A kölcsönt azonnal fel kell mondani — írta az uralkodó —.illetve egy éven belül kamatostól vissza kell fizettetni.138 Magánszemélyeknek általában csak zálog vagy kötelezvény — adóslevél — fejében adtak kölcsönt. A város a kifizetett adósleveleket négy héten belül a bécsi Udvari Kamarához terjesztette fel. Nincs példa arra, hogy kintlevő városi tőkék visszafizetését végrehajtás útjára vitték volna.13 9 Jelentőségénél fogva (6,15%) külön kell beszélnünk a városok által a korábbi évekről elmaradt hátralékok beszedéséről, melyek a városok számadásaiban újra és újra visszatérően felbukkannak. E hátralékok a városok behajtás útján realizálható tőkéjét jelentették. Az országos átlagon felüli bevétele volt hátralékokból 1750 —51-ben Nagyszombatnak (7084,82 ill. 5791,57 ft, 23,87 ill. 14,41%), 1756-ban Nagybányának (549,13 ft, 12,57%), 1764-ben Korponának (690.— ft, 8,01%). A beszedett hátralékok származhattak városi adóból, polgártaxákból, különböző, a városok által helyenként változóan szedett díjakból. A hátralékok után — egyes esetekben több évre visszamenő tartozásokról volt szó -— kamatot is szedtek. A bécsi Udvari Kamara szorgalmazta, hogy városaink a beszedett hátralékokat, a fentemlített feltételek mellett, kölcsönadják.140 Városaink összbevételének átlagosan 6,67%-a származott különböző bérleti dijakból. A bécsi Udvari Kamara a városok gazdasági helyzete megjavításának módját a városi regálé jövedelmek és ingatlanok bérbeadásában látta. A városi jövedelmek bérbeadásának gondolata először 1742-ben merült fel. A bécsi Udvari Kamara ebben az évben Nagyszombat város tanácsválasztási jelentésével kapcsolatban a városi malom, serfőzőház és kórház bérbeadását javasolta.14 1 A városi bérletekkel kapcsolatos kérdésekkel, vitás ügyekkel a bécsi -Udvari Kamara foglalkozott. Egy 1777. évi rendelet szerint 14 2 városainknak összes bérleti szerződéseiket a bécsi Kamarához kellett ratificatio céljából felterjeszteniük. E mellett a tanácsválasztásra a városokba küldött királyi biztosok is ellenőrizték a szerződéseket. Mezővárosok szabad királyi rangra emelésekor a bécsi Kamara minden esetben mérlegelte, nem lehetne-e a városi bor-, sör-, pálinkamérés, mészárszék és téglaégetés jövedelmét bérbeadni. 1779-ben pl. az Eszék mezőváros szabad királyi várossá emelésével kapcsolatos tárgyalások során a bécsi Udvari Kamara feltette a kérdést, nem lehetne-e a város haszonvételeit nyilvános árverés útján bérbeadni, ezáltal a város jövedelmét szabad királyi rangra való emelés nélkül növelni.14 3 A városi jövedelmek bérbeadása legtöbb esetben licitatio útján történt. 1756-ban leirat ment a Magyar Udvari Kamarához annak megálla-138 CU. F. 26. Rote Nr. 527. Subd. 3. 101/1776. jan. fol. 3. Közös jegyzőkönyv. 139 A végrehajtást a bécsi Udvari Kamara ellenezte. CU. F. 26. Rote Nr. 529. Subd. 4. 116/1776. szept. fol. 4. — A városi kölcsön alkalmával vett „különleges zálogról": CU. F. 26. Rote Nr. 529. Subd. 4. 116/1776. szept. fol. 4. továbbá uo. Subd. 6. 162/1776. nov. fol. 4. közös jkv. nov. 21-ről. 140 A városok hátralékok behajtása esetén nem mindenütt vettek kamatot. 141 HU. Rote Nr. 767. 1742. ápr. 20. fol. 560. köv. 142 CU. F. 26. Rote Nr. 531. Subd. 1. 12/1777. aug. fol. 254-259. 143 CU. F. 26. Rote Nr. 536. Subd. 1. 153/1779. jún. fol. 42—42v. A város által vezetett számadásokból meg kell állapítani — mondja a leirat —, mennyi jövedelme volt eddig a privilegizált mezőváros Eszéknek a királyi regálékból és ennek megfelelően kell a bérleti összeget (kikiáltási árat) megállapítani.
