Századok – 1966

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 562

FOLYŐIRATSZEMLE 593 1965. 3. (ápr.) szám. — M. I. FINLEY: Rabszolgaság és szabadság között (233 — 249. 1.) a rabszolgaállapot kritériumait keresi az ókori társadalmakat vizsgálva, különös tekintettel a szabad és a rabszolga, mint két pólus közötti átmeneti fokozatokra. Megállapítja, hogy a két szélső állapot között az átmenet fokozatos volt, több kategórián keresztül. Ezek az átmeneti társadalmi állapotok egyre jobban eltűntek, beleolvadtak a két végletbe, majd a római császárság idején a folyamat megfordult és a társadalom fokozatosan rétegekre bomlott, melyek folyamatos fokozatokat alkottak a két szélső pólus között. — BERNARD J. MEISLIN és MORRIS J. COHEN: AZ uzsora elleni bibliai törvény háttere (250 — 267. 1.) azt vallják: ellentétben a szokásos nézettel, miszerint az idevonatkozó bibliai szakaszok egyszerűen a törzsi testvériség és az idegenekkel szembeni ellenséges érzület kifejezői, e törvények tükrözték a héber nép történeti fejlődését: Mózes П. és III. könyve egy viszonylag fejletlen állapotban keletkezett, célja a nép szegényebb elemeinek megsegítése, avagy rövidlejáratú kölcsön nyújtása mezőgazdasági termelési célokra — ez megtalálható a mezopotámiai népeknél is. Mózes V. könyvének keletkezése idején Izraelben már fejlett kereskedelmi tevékenység folyt, ezért a korábbi tilalmak fenntartásával már a törvény lehetővé teszi a kamatra történő pénzkölcsönzést idegenek számára. — JOSEPH H. SPENGLER: Az Iszlám gazdasági elmélete: Ibn Khaldun (268 — 306. 1.) a XIV. századbeli jelentős arab államférfi, történész és gazdasági szaktekintély, kora talán legnagyobb tudósa (akit A. Toynbee is igen nagyra értékelt.) gazdasági nézeteit vizsgálja, főleg a Muquaddimah (történeti munkája, a Kitab al-'Ibar bevezetése) alapján. — ANTONIO MARONGIN: Egy mintaállam a középkorban : a szicíliai normán és sváb királyság (307 — 319. 1.), II. Roger és Hohenstaufen! H. Frigyes államát vizsgálja, melyet igen nagyra értékel ereje és egysége alapján. J. R. STRAYER hozzászólásában (321 — 324. 1.) felveti a kérdést, hogy a XII — XIII. századi Szicília összeomlásának oka annak korát megelőzően haladó jellege volt-e, vagy pedig egy régi formát megtestesítő anakronisztikus volta. Megállapítja, hogy a modern európai állam egyesíti a városállamok polgárainak összetartását, nagy feladatok elvégzésére való képességét, valamint a birodalmak katonai erejét. A szicíliai királyságra csak az utóbbi volt jellemző, népeinek kevés közös érdeke volt, így a végső soron anakronisztikus kísérlet bukásra volt ítélve. — JOHN F. FLINT: Szekularizáció a norvég társadalomban (325 — 344. 1.) a szociológia egy fontosnak tartott, de komolyabban csak Howard Becker által érintett területével, a társadalmi változás (social change) végbemenésével foglalkozik a norvég társadalom vallási rendszerének változását vizsgálva a X. század pogányságától a XVIH. század végéig, amikor a „naturalisztikus humanizmus" kiszorította az élet theista értelmezését. Vizsgálatának alapját a „papság szerepének rendszere" (clerical role system) képezi, vagyis a pogány Gödi, а középkori katolikus klérus és a reformáció evangélikus papságának helyzete és hatalma, ezek hogyan azonosultak vagy különültek el a társadalmi strúkturától, kapcsolatuk és befolyásuk ritkulása és csökkenése a világi elemeknél. (Szerző a szekularizáción az egyház szerepének átvételét érti a különféle világi intézmények által.) — CARTER JEFFERSON: Munkásnevelés Angliában és Franciaországban (345 — 366. 1.) az angol Samuel Smiles „selfhelp" (önsegély) mozgalmából indul ki, kitér а munkások „téves nézeteit" kijavítani igyekvő London Mechanics' Institute politikai gazdaságtani tanfolyamaira. A kötelező elemi oktatást bevezető 1870-es törvény után а felnőtt-oktatás jelentősége csökken, illetve más útra terelődik: az 1903-ban létrehozott Workers' Educational Association (Munkásképző Társulat) célja munkások bejuttatása Oxfordba, itt említés esik Tawney legendáshírű tutor-tanfolyamáról. Harcias, marxista irányzatú volt a Plebs League (Plebejus Liga) által 1909-ben szervezett Central Labour College (Központi Munkás Kollégium). Jefferson Franciaországban kiemeli a forradalmár Condorcet tervezetét, Dupin 1819-ben alapított Haute École d'Application de la Science au Commerce et à l'Industrie-t (Főiskola a tudomány alkalmazására a kereskedelem és az ipar területén), ahol Say tanította a politikai gazdaságtant, Guizot tanfolyamait, melyeknek „erkölcsi" célja a nyugtalanság megelőzése volt. A 48-as forradalmak utáni visszaesés oka a félelem, ezt Victor Duruy töri meg 1860-ban. A századfordulón kiemeli Marius Gonin, Marc Sauguier, Georges Deherme tevékenységét. Összehasonlítva a két országot, a szerző megállapítja, hogy sok volt a hasonló vonás, de volt különbség is: Angliában a folyamat simább volt, célja a felemelkedés. Franciaországban a kormány, Angliában a magánosok és az egyház szerepe volt jelentősebb. Az első világháború után а mozgalom elsorvad: mindkét országban általános lesz az elemi oktatás. Tehát а mozgalom egy történelmi időszak, az ipari forradalom terméke volt.