Századok – 1966

Tanulmányok - Kállay István: Szabad királyi városaink gazdálkodása 1740–1780 között - 27

SZABAD KIRÁLYI VÁROSAINK GAZDÁLKODÁSA 49 Tudomásunk van a telkek vétele-eladása után Pest város által forintonként szedett 1 krajcáros taxáról, a Breznóbányán szedett ún. taxa traditionalis-ról, valamint az Esztergom városi taxa fassionalis-ról.12

5 Taxát szedtek városaink az odaérkező színészektől, komédiásoktól, igricektől. A városnak ügyelnie kellett rájuk, illetve meg kellett akadályozni kicsapongásaikat. A színésztaxából .bevett pénzt a városi kórház céljaira fordították.12

6 Kisebb rendkívüli taxák voltak Sopronban a lemért gabona után szedett taxa, a Debrecenben a contributio ft-onként szedett 10 krajcáros református egyházi taxa, valamint az idegenektől szedett taxa.12

7 A városok által, kiváltságleveleik alapján, az áthaladó vagy oda bevitt áruk után szedett vámok a városok összbevételeinek 5,40%-át tették ki. Egyes városoknak az országos átlagnál jóval magasabb bevételük volt; Pest 1746-ban 4000. - ft-ot (28,57%), Buda 1772-ben 11,271.- ft-ot (27,12%) vett be vámokból. A városok által szedett vámok általánosságban nem voltak rendezve, ami állandó vitára adott alkalmat. 1740-ben pl. erdélyi örmény és görög kereskedők tettek panaszt a Magyar Udvari Kamaránál Kassa és Eperjes ellen, melyek a vámon és harmincadon kívül minden áruval megrakott kocsi után még 2 ft-ot szedtek. 1756-ban a lengyel jurisdictio alatt álló Igló adott be panaszt Lőcse ellen, mert az az iglói kereskedőket feltartóztatta, árujukat lerakatta és 8 napig kirakva tartotta őket.12

8

Az 1764-es országgyűlésen a rendek sérelmei között szerepelt a Győr város által önkényesen felemelt vám kérdése is.12

9 A vámokból származó bevételen belül külön kell beszélnünk a kövezetvámról is. Győrnek évi 1000.—ft, Eszéknek évi 287—600 ft, Kassának 600 800 ft bevételt hozott a kövezet vám. A beszedett pénzt a házikasszába vételezték be, elsősorban útépítésre, javításra, tűzoltófelszerelésre, vámszedők fizetésére fordították. A bécsi Udvari Kamara rendelete szerint az éves- és hetivásárok idején nem volt szabad kövezetvámot szedni.130 Folyóparton fekvő városainkban jelentős jövedelmet hozott a híd-, komp(átkelő)vám is. Komáromnak 1741—42-ben, 3 év alatt 4382. — ft, Budának 1758 — 1763 között átlag évi 4000. — ft bevétele volt híd- és kompvámból.131

A híd- és kompvámok legtöbb vársunkban bérbe voltak adva. Jelentéktelen hasznot hozott a városoknak a kisebb haszonvételek körébe tartozó só és dohány haszonvétele (kicsinybeni eladása), mely összes városaink átlagában az összbevételek 2,18%-át tette ki. A bevétel jelentéktelen voltát az alacsonyan megállapított bérleti díjak is mutatják. A Komáromban lakó nemesek követelték, hogy a város vegye fel sóbérleti szerződésébe, hogy a városi sóbérlő nemes ember házában visítatiot nem végezhet.13

2 125

HU. Rote Nr. 805. 1747. V. 5. fol. 145 — 149. 126

CU. F. 26. Rote Nr. 509. Subd. 7. fol. 3. köv. továbbá Rote Nr. 531. Subd. 1. 12/1777. aug. fol. 249 —249v. 127

CU. F. 26. Rote Nr. 517. Subd. 2. 57/1774. jan. fol. 3-4, továbbá Rote Nr. 523. Subd. 1. 84/1775. jan. fol. 40 — 57. 128

HU. Protokoll E. 1740. IX. 22. fol. 541. továbbá Civ. F. 3. 1756. IV. 2. 129 HHStA. Ungarische Akten, Comitialia F. 408. 1764. fol. 92. 78. pont. 130

HU. Rote Nr. 837. 1752. XI. 5. fol. 161. 131

HU. Rote Nr. 793. 1745. VI. 18. fol. 482, továbbá CU. F. 25. Rote Nr. 477. 1/1764. jún. 1. fol. 337. 4 Századok 1966/1