Századok – 1966

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 562

566 FOLYÓIRATSZEM LE 566 elsősorban úgy volt szüksége, mint munkaerőt és idővel katonát is szállító területre, azután egyre fontosabbá vált, mint élelmiszerek és nyersanyagok forrása (különösen a távol-keleti területek kiesése után). Az angolok itt a fakitermelésben, állattenyésztésben, bányászatban rablógazdálkodást folytattak, a feldolgozó iparban viszont jóformán semmi változás sem állt be. A lakosság életszínvonalát a létminimumra süllyesztették le, politikai szervezkedését meggátolták. A sztrájkok száma mégis egyre nőtt. — ÖESTMÍR AMORT: A Fekete-tó fenekén talált náci-dokumentumok (99—106. 1.) az 1964 augusztus-szeptember során a csehországi Fekete-tóban talált dokumentumokat ismerteti, amelyek minden bizonnyal a Beichs-Sicherheits-Hauptamt irattárából kerültek elő, s elsősorban a német kémszervezetek tevékenységére vonatkozólag tartalmaznak adatokat. Az első dokumentum 1934. ápr. 12-ről való, az osztrák SA tevékenységére vonatkozik. A kémtevékenység mellett van anyag Németország délkelet-európai érdekeltségeire, szövetségeseihez való viszonyára, meg az 1944-ben a németektől visszafoglalt területeken a németek által szervezett szabotázscselekményekre vonatkozólag is. — A visszaemlékezések rovatában K. A. MERECKOV: A csaták útján (107 — 118. 1.) 1942 nyarára és őszére vonatkozó visszaemlékezéseit közli, amikor a Leningrádtól délkeletre vívott harcokban vett részt, s megakadályozta a város elfoglalását célzó német támadás kibontakozását. — A forrásközlő rovat folytatja A. Sz. GROSSZMAN: ,,Hitler végrendelete" és a führer mai követői c. közleményt (119. —140. 1.) — L. N. PUSKARJOV áttekintést ad a szovjet forrástudomány terén megjelent újabb munkákról (141 — 144. 1.), A. Sz. SZAMOLJO pedig a középkori gyarmatosítás szovjet történetírásáról (144—148. 1.). V. M. LAVROVSZKIJ nagy összefoglalást ad a XVII — XX. századi angliai nagybirtokkal foglalkozó nyugati irodalomról (165—174.1.). — O. Sz. SZOROKO ismerteti az 1920 óta negyedévenként megjelenő Canadian Historical Review utóbbi évfolyamait (179 —185. 1.) - N. NOVAJAINOVEJSAJAISZTORIJ A 1965. 3. szám. — A. I. POLTORAK: A nürnbergi per és tanulságai (3 —19. 1.) a 20. évforduló alkalmával összegezi a perrel kapcsolatos legfontosabb tényeket: az angol kormány ellenezte a per lefolytatását, azzal az indokolással, „nehogy a szövetségesek ellen forduljon", számukra kellemetlen tényeket tárjon föl. A többi nyugati szövetséges sem kívánta, a védelem pedig jogi érvekkel támadta a bíróság illetékességét. A nyugatiak kísérleteket tettek arra, hogy a német vezérkart és a hadsereg főparancsnokságát mentesítsék a felelősség alól. A per során számos kérdés tisztázódott, kiderült póldául, hogy 1938-ban Németország még nem lett volna képes a háború viselésére. De nemcsak a hitleri Németország lepleződött le ennek a pernek a során, hanem általában az imperializmus. — A. Z. MANFRED: Az úikori történelem legfontosabb problémái a szovjet kutatásokban (20 — 34. 1.) felsorolja és ismerteti az újabb időkben megjelent munkákat, amelyek a francia forradalommal, az 1830 — 40-es, ill. az 1850 — 60-as évek fő kérdéseivel (a polgári forradalmak ós nemzeti szabadságmozgalmak, .a munkásmozgalom kezdetei, a párizsi kommün), az 1871 — 1917 közti időszakban pedig a munkásmozgalom, az oroszországi és a külföldi forradalmi mozgalom kapcsolataival és a külpolitika kérdéseivel foglalkoznak. — I. I. ZSIGALOV: A háború és béke kérdései és N aggbritannia Kommunista Pártjának ideológiai harca, 1955—1964 (35 — 47. 1.) a konzervatív kormányzat idején kialakult nehéz helyzetet ismerteti, amikor a kommunista pártnak a monopóliumok kezében levő, nagy hatalommal rendelkező polgári sajtóval szemben kellett a maga álláspontját kifejtenie. Mégis harcolt az atomkísérletek beszüntetéséért, a bókeharc kibontakoztatásáért. Napilapja, a Daily Worker a bojkott miatt (a vállalatok nem adnak fel hirdetéseket a lapban) nehéz helyzetben van, mégis működik. Végül a szerző a párt által felhasznált egyéb propaganda-eszközöket ismerteti. — G. Sz. FILATOV: Mussolini utolsó napjai (48 — 59. 1.) befejezi tanulmányát, itt április 25-ének estéjétől ismerteti az eseményeket, Mussolini elfogatását és kivégzését április 28-án. — I. R. GRIGULEVICS: Az USA ideológiai terjeszkedése Latin-Amerikában (60—68. 1.) áttekinti a különböző ösztöndíjakat, amelyek segítségével amerika-barát réteget akar az amerikai kormány felnevelni, a propaganda-központok működésót, a folyóiratokat, és ismerteti a misszionáriusok tevékenységét is. — Je. V. GYEMXTSKINA: A venezuelai demokrácia sikerei és veresége 1945—1948 (69 — 76. 1.) eseménytörténeti összefoglalást ad: 1945-ben az 1941-ben alakult Acción democratica (Demokratikus Akció) nevű burzsoá-nacionalista párt kapta meg a választásokon a szavazatok 78,8%-át. Ezzel burzsoá-demokratikus rendszer került uralomra, a szakszervezetek tevékenysége fellendült, az Acción democratica azonban az osztályegyüttműködés meghirdetésével igyekezett a munkásság osztályharcát letompítani. Az 1947-es választásokon a párt a szavazatok 70,83%-át