Századok – 1966

Történeti irodalom - Hammann; Gusztav: Conradus Cordatus Leombachensis. Sein Leben in Österreich (Ism. Heckenast Gustáv) 533

533 TÖRTÉNETI IRODALOM GUSTAV HAMMANN: CONRADUS CORDATUS LEOMBACHENSIS. SEIN LEBEN IN ÖSTERREICH (Linz. 1964. Sonderdruck aus dem Jahrbuch des oberösterreichischen Musealvereines. 109. Bd., 250-278. 1.) CONRADUS CORDATUS LEOMBACHENSIS. ÉLETE AUSZTRIÁBAN „Cordatus Konrád budai pap, Luther jó barátja" — ahogy magyar életraj/írója, Payr Sándor nevezte, figyelemreméltó helyet töltött be a magyarországi reformáció úttörőinek sorában. Budán kívül Körmöcbányán is rftűködött, s az 1525. évi besztercebányai bányászmozgalmakk&l való, mindmáig tisztázatlan kapcsolata miatt 38 hetet töltött az esztergomi érsek börtönében; 1520-ban végleg elhagyta Magyarországot. Hammann tanulmánya Cordatus fiatalkorát dolgozza fel, egészen a reformációhoz való csatlakozásáig, 1521 második feléig. Eddig figyelembe nem vett források alapján tisztázza származását, s korrigálja születési helyének és évének az eddigi irodalomban található adatait. Meggyőző feltevések segítségével rajzolja meg szellemi kibontakozását, s adatszerűen bizonyítja egyetemi évei óta meglevő magyarországi kapcsolatait. Eredményei így közvetlenül érintik a magyar történettudományt. A szakirodalom eddig úgy tudta, hogy Cordatus Weißenkirchenben született, 1476 táján, a szülőhelyét Magyarországon, Morvaországban vagy Alsó-Ausztriában kereste. Cordatus 1543-ban, 60 éves korában írott sajátkezű margójegyzetéből azonban kitűnik, hogy 1483-ban kellett születnie, Felső-Ausztriában, a Wels közelében lévő Weißkirchen plébániához tartozó Leombachban. Az itt folytatott helytörténeti kutatás segítségével Hammann megállapította, hogy a leombachi községi előljáró fia volt, s az apa talán csehországi származású, mindenesetre a husziták vagy a cseh testvérek titkos híve. Wels környékén különben a valdens eretnekségnek évszázados hagyományai voltak. Cordatus (családi nevén Hertz) középiskoláit feltehetően Welsben végezte, 1502. április 14-én immatrikulálták a bécsi egyetemen. Itt hallgatta Celtis előadásait, s megismerkedett a lőcsei Henkel Jánossal, aki később Mária királyné udvari papja lett. Más magyarországi diákokkal való ismeretségét adatszerűen bizonyítani ugyan nem lehet, de joggal feltételezhetjük. Az eddigi irodalommal szemben pappá szentelését 1505-nél valamivel későbbre kell tennünk. 1506 végén vagy 1507 elején rövid ideig kántor volt valahol Csehországban, úgy látszik, egy két szín alatt áldozó gyülekezetben, mert az úrvacsorával kapcsolatos problémáira 1507-ben Rómában keresett választ. Innen hamarosan a ferrarai egyetemre ment, s 1509 végén vagy 1510 elején itt szerezte meg a teológiai licenciátust. A hagyomány szerint hazatérése után nem sokkal, még 1510-ben elhagyta Ausztriát. Nyilván bécsi humanista kapcsolatainak és a bécsi egyetemen szerzett magyarországi ismeretségeinek köszönhette, hogy a budai német plébánián, a mai Mátyás-templomban lett pap. Hammann föltevése szerint Cuspinianus valamelyik magyarországi követségéhez csatlakozva jött le 1510 és 1515 között Budára. Itt csatlakozott a reformációhoz, feltehetően még 1521-ben, mert 1522-ben már lutheri szellemben működött Körmöcbányán. Az 1521-es évet, mint Cordatus pályájának fordulópontját, szellemesen és meggyőzően támasztja alá a szerző a Leómbach közelében levő Sipbachzell plébániatemplomában 1962-ben feltárt, s a Hertz-családra utaló szimbolikus rajzzal, amely egy nyíllal átlőtt szív, s a „veritas odium parit" szavak fölött 1521-es évszámot visel. HECKENAST GUSZTÁV RANDOLPH BRAHAM: THE HUNGARIAN JEWISH CATASTROPHE. A SELECTED AND ANNOTATED BIBLIOGRAPHY (New York 1962, Yad Washem — YIVO. 86 1.) Bibliographical series of Yad Washem — Yivo 4) A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓ KATASZTRÓFA A jeruzsálemi Yad Washem intézet, amely a nácizmus rémtetteinek tárgyi és irodalmi emlékeit gyűjti és tárja fel, valamint a new-yorki YIVO Institute közös vállalkozása a címben szereplő bibliográfiai sorozat. Célja a forrásmunkák és az eddigi kutatások összegezése. Az l-es jelzést viselő gyűjtemény 1960-ban jelent meg Guide to the