Századok – 1966
Tanulmányok - Pintér István: A Magyar Történelmi Emlékbizottság és az 1942. március 15-i tüntetés 329
366 PINTÉIt ISTVÁN helyezzék koszorúikat a Petőfi-szoborra. „Mikor mi, az Emlékbizottság tagjai odaérkeztünk a szoborhoz, percek alatt több ezres tömeg zárkózott körénk — írja Darvas József. — Tízesével, húszasával sétáltak addig a munkások a környező utcákban s lent a Duna-parton és egyszerre, szinte adott jelre megszállták a szobor körüli teret.213 Ezután került sor a koszorúzásra. A szervezett munkásság képviseletében Katona János, a bőripari szakszervezet egyik vezetője, az építők nevében Somogyi Miklós, a MÉMOSz alelnöke, a parasztság nevében Bajcsy-Zsilinszky Endre, országgyűlési képviselő, az értelmiség képviseletében Bernáth Aurél festőművész, a Szabad Szó munkatársai megbízásából Kovács Imre, a Magyar Parasztszövetség képviseletében Danes József helyezett el koszonit. Ugyancsak koszorút hoztak az erdélyi küldöttek is. A koszorúk egyik szalagján „Petőfinek" felirat volt olvasható.214 Már a Történelmi Emlékbizottság koszorúzásakor is „hangos éljenzésbe kezdett a tömeg".21 5 A hangos, háborúellenes tüntetés azonban csak az Emlékbizottság tagjainak távozásakor robbant ki. Ezután helyzték el azokat a koszorúkat, amelyeket az üzemek, egy-egy kerület munkásai összegyűjtött filléreiből vásároltak. Ezeken a koszorúkon vörös szalag volt, és a következő felírások: „Budapest kültelki munkássága — Petőfi és Táncsics szellemében a szabadságért." „A függetlenség és szabadság harcosainak - Gyapjúmosó munkásai", egy másik koszorún csupán ennyi volt olvasható: „A független Magyarország". Koszorút helyeztek el a Terézváros dolgozói is — „A szabadságért" felirattal.216 Koszorúkat helyeztek el az ifik is, közülük elsősorban a zuglóiaké emelkedett ki. Az Emlékbizottság felhívására sokan csokrokat vagy egy-egy szál virágot helyeztek a szobor talapzatára.21 7 Az eredeti tervek szerint a hangos, jelszavas tüntetés csak a parlament, a Kossuth-szobor előtt kezdődött volna. A tömeghangulat azonban annyira izzó volt, hogy már a Petőfi téren előkerültek a kabátok alól a kommunista párt jelszavait feltüntető táblák, transzparensek, Kossuth, Táncsics, Petőfi képei.21 8 „Jelszavak szálltak és dübörögve zengett a tömeg: Rabok tovább nem leszünk! Éljen a független, demokratikus Magyarország ! El Németországtól ! Hozzátok haza honvédeinket ! Le a háborúval !"21 9 ; „Kiilönbékét ! Vesszen Hitler !"22 0 Majd kiadták az újabb jelszót: „Gyerünk a Kossuth-szoborhoz ! — Gyerünk a Szabadság téren át a Kossuth-szoborhoz !"22 1 A tömeg Kossuth-nótákat énekelve és a már említett jelszavakat kiabálva a Mária Valéria utcán át elindult a Kossuth-szobor felé. A mintegy 8 — 10 ezer főnyi menet élén és között az egész utcát átfogó jelmondatos táblákat vittek: „Független, szabad, demokratikus Magyarországot !" „Egy katonát sem Hitlernek."22 2 „Útközben egyre nőtt, egyre dagadt, szinte már szétfeszítette a szűk 213 Darvas József: Város az ingoványon. 3. kiad. Bpest, Szépirodalmi Kiadó. 1960. 86. 1. 214 Független Magyarország, 1942. máro. 16. Petőfi szobornál; Pl Archívum. BM VII. res. 1948 — 8 — 10357. 215 Uo. 216 Uo. 217 PI Arch. H—L —86 (Horváth Jánosné visszaemlékezése), aie px Archívum. BM. VII. res. 1942 — 8 — 10357. 219 Darvas József: i. m. 86. 1. 220 Illegális Szabad Nép, 71. 1. 221 px Archívum. BM. VII. res. 1942-8 — 10357. 222 Legújabbkori Történeti Múzeum fénykóparchívuma.
