Századok – 1966
Tanulmányok - Pintér István: A Magyar Történelmi Emlékbizottság és az 1942. március 15-i tüntetés 329
356 PINTÉIt ISTVÁN ságra hozták a Magyar Történelmi Emlékbizottság megalakulását.14 9 Szekfű távozásának hatására csökkent az aláírók száma is. (Az első tervezetnél még 51 aláíróval számoltak, s most 28-an írták alá150 a felhívást.) Az első tervezethez képest azonban jelentősen megnőtt a különböző baloldali politikai pártokat — a KMP-t, az SzDP baloldalát, az FKGP-t, a Nemzeti Parasztpártot, egyesületeket, a szakszervezeteket, a Parasztszövetséget, a MIKSz-et stb. és a különböző baloldali lapokat, a Népszavát, a Magyar Nemzetet, a Szabad Szót, a Kis Újságot, a Független Magyarországot, A Mai Napot — képviselők súlya. A Magyar Történelmi Emlékbizottság megalakulása és legális jelentkezése az antifasiszta és Hitler-ellenes erők összefogásának fontos eseménye volt. Először sikerült — bár laza, de mégis közös — szervezetbe tömöríteni a függetlenségi mozgalom különböző irányzatait, megalapozni a KMP ama törekvését, hogy az Emlékbizottság fokozatosan a politikai pártok és szervezetek szövetségévé, az antifasiszta ellenállási mozgalom vezető szervévé nője ki magát. A Történelmi Emlékbizottság ezután gyorsan a cselekvés útjára lépett. Nyilvánosan is vállalta az 1942. március 15-i ünnepségeknek15 1 az 1848-as szabadságharc szellemében való megrendezését. Mihályfi Ernő felkérésére Pátzay Pál szobrászművész a bizottság rendelkezésére bocsátotta Petőfi-plakettjét, amit a munkások néhány nap alatt 30 ezer példányban kiöntötték.152 Kállai Gyula javaslatára a Magyar Történelmi Emlékbizottság szerkesztésében megjelent a Szekfű 1942. február 1-i cikkének címét viselő „Petőfi útján" című kiadvány. E könyvben Szekfű, Barankovics, Bajcsy-Zsilinszky, Darvas, Kárpáti Aurél, Parragi György, Nagy István, Szakasits Árpád, Kállai Gyula, Kovács Imre ez alkalomra írt, illetve egyes napilapokban már megjelent cikkei, illetve Petőfi, Ady, Vörösmarty tendenciózusan összeválogatott versei, Kossuth Lajos néhány beszédrészlete található. A cikkgyűjtemény lényegében hű tükörképe a függetlenségi mozgalmon belüli különböző irányzatoknak, a számos kérdésben megmutatkozó nézeteltéréseknek, s ugyanakkor mégsem az ellentéteket, hanem az összefogás közös vonásait hangsúlyozza. A KMP most már minden erejét a március 15-i tüntetés megszervezésére fordította. A Szabad Nép teljesen e cél szolgálatába állította márciusi számát.153 Mindenekelőtt megvilágította, melyek azok a közös vonások, tanulságok, amelyek 1848-at 1942-ben is aktuálissá teszik, miért a munkásosztály hivatott arra, hogy az 1848-ban be nem fejezett polgári forradalmat győzelemre vigye. Rámutatott, hogyan függnek össze a polgári demokratikus feladatok a fasiz-149 A felhívást a Népszaván kívül a Független Magyarország márc. 3-i száma is közli. A Magyar Nemzet pedig a Petőfi-jelvény megjelenésével kapcsolatban hivatkozik a MTEB létrejöttére. 150 A felhívást a következő személyek írták alá: Bajcsy-Zsilinszky Eridre, Barankovits István, Bernáth Aurél, Darvas József, Gáspár Zoltán, Baráti-Huszár Aladár, Illyés Gyula, Joó Tibor, Kállai Gyula, Kárpáti Aurél, Katona János, Katona Jenő, Kovács Imre, Krenner Miklós, Mihályfi Ernő, Nagy Ferenc, Nagy István, Parragi György, Pátzai Pál, Raies István, Somogyi Miklós, Szakasits Árpád, Szentimrei Jenő, Szőnyi István, Tildy Zoltán, Varga Béla, Veres Péter, Veress Sándor. 151 A Magyar Nemzet 1942. márc. 11-i száma „Zarándokoljunk Petőfi szobrához" címen közli a MTEB felhívását. „Tűzzünk ki Petőfi-jelvényt és március 15-én délután zarándokoljunk el barátaink vagy családunk társaságában Petőfi szobrához ós hódolatunk jeléül egy szál,virágot helyezzünk a szobor talapzatára." 152 px Arch. VKF Bírósága. 1942—H-193 és Népszabadság, 1962. márc. 15. 153 Illegális Szabad Nép, 41—43. 1. „Le a kapituláns Bárdossy-kormánnyal !"
