Századok – 1966
Tanulmányok - Pintér István: A Magyar Történelmi Emlékbizottság és az 1942. március 15-i tüntetés 329
A MAG Y. TÖRT. EMLÉKBIZOTTSÁG ÉS AZ 1942. MÁRC. 15-1 TÜNTETÉS 347 solta. A nyilasok és Imrédyék Horthy Istvánnal szemben9 7 a feltétlen németbarátságáról közismert Albrecht főherceget szemelték ki, Bárdossy pedig saját személyének megválasztása érdekében fejtett ki propagandát.9 8 Hitler Horthy fiával szemben egy ideig a szélsőjobboldalt támogatta, hogy a kormányzó és hívei Horthy István megválasztása ellenében további engedményekre kényszerüljenek.9 9 Majd 1942 januárjában a magyar kormány „megpuhítására" olyan magas rangú látogatók, mint Ribbentrop német birodalmi külügyminiszter és Ciano olasz külügyminiszter érkeztek Magyarországra. A magyar kormány nem zárkózott el a magyar hadsereg „kiárusításától", frontradobásától, de erre csak további területek visszacsatolása ellenében akart vállalkozni. Hitler 1942. január 1-i — a magyar hadsereget követelő — levelében és a Ribbentrop-látogatás során a további magyar területi igények kielégítéséről nem esett szó. Ezért és az 1941 decemberében bekövetkezett események miatt a magyar uralkodó osztályok egy része, főleg a nyugatbarát körök nem helyeselték a magyar hadsereg feláldozását. Ezek véleményének adott hangot Horthy 1942 januárjában Hitlerhez intézett levelében. Arra hivatkozva, hogy Magyarországnak fel kell készülnie az országot körülvevő ellenséges érzületű államok támadására, sőt „az angolszász-bolsevista erők időleges fölénye" következtében a Balkánon a német birodalom érdekeit is veszélyeztető esetleges anarchikus állapotokra, kijelentette, hogy „erőink egységét készen kell tartanunk".10 0 Horthy aggodalmát Hitler nem méltányolta. Végül is anélkül, hogy bármilyen ígéretet tett volna újabb területnövelésre, Hitler megkapta a második magyar hadsereget, mintegy 200 ezer embert. Az erről szóló megállapodást volt hivatva rögzíteni Keitel tábornagynak, a német hadseregfőparancsnokság főnökének 1942 január végi látogatása.10 1 Hitler, miután követeléseit a magyar kormány teljesítette, úgy vélte, hogy a magyar kormány és Horthy helyzetének további gyengítése most már hátrányosan befolyásolná a német érdekeket. Ezért utasította a Volksbundot, hogy a kormányzóhelyettes kérdésében támogassa Horthyt.10 2 Átmenetileg mérséklődött a Magyarország-ellenes román propaganda hangja is. A Bárdossy-kormány az „alku" megkötése után mindent megtett, hogy a közvélemény csak alapos „felkészítés" után szerezhessen tudomást a német— magyar megállapodásról. Mindenekelőtt az uralkodó osztályok bomlóban levő egységének helyreállítására törekedett. Bárdossy röviddel Ribbentrop távozása után látogatást tett Kolozsváron; az itt elmondott beszédében — amelynek egyik fő célja a román támadások visszaverése,10 3 Észak-Erdély s az or-97 Horthy István jelölésével a katolikus klérus sem értett egyet. Később azonban, hogy ne azonosítsák őket Imrédyékkel és a nyilasokkal, elfogadták a jelöltet. (Serédi Jusztinián feljegyzései. Horthy Miklós titkos iratai. 311 — 312.) 93 Ránki György : Emlékiratok és valóság. Bpest, Kossuth Könyvkiadó. 1964. 159. 1. 99 „A kormányzóság kérdésében Hitler felismerte a magyar politikai élet egyik legsebezhetőbb pontját — irja a Szabad Nép márciusi száma — . . .saját jelölt állításával állandóan sakkban tartotta a magyar burzsoáziát, amely politikai uralma megtartásáért, az ország rovására bármilyen engedményre kapható volt." 100 A levelet lásd: Horthy Miklós titkos iratai. 313—321. 1. 101 A német követelések között nemcsak katonaiak szerepeltek. Követelték a mezőgazdasági szállítások fokozását, a magyar hadiiparnak a német iparral való teljes együttműködését is. 102 Lásd Ránki György: Emlékiratok és valóság. 161. 1. 103 Ezt a célt szolgálta Szombathelyi vezérkari főnök bulgáriai látogatása is.
