Századok – 1966

Tanulmányok - Kállay István: Szabad királyi városaink gazdálkodása 1740–1780 között - 27

Kállay István: Szabad királyi városaink gazdálkodása 1740 1780 között* (A bécsi udvari kamarai levéltár iratai alapján) (I. rész) I. A XVIII. század első fele, az 1711 utáni békés évtizedek városaink fejlődését kedvezően befolyásolták. A folyamat vizsgálata még további kutatások feladata, annyi azonban megállapítható, hogy a magyarországi városok nagy része a XVIII. század közepére a század első évtizedéhez viszonyítva az iparosok, kereskedők létszámát, a lakosság számát, a városi pénzvagyon felhalmozását tekintve megerősödött.1 Tanulmányunk tárgya ennek a városi pénz vagyonnak keletkezése; a szorosabb értelemben vett városi gazdálkodás, a városi háztartás vizsgálata.l

a

. Szabad királyi városaink ugyanis a feudális korszak viszonyai között számos olyan kiváltsággal rendelkeztek, melyek széles alapokon nyugvó községi gazdálkodást tettek lehetővé. Ennek a gazdálkodásnak vizsgálata a magyar történetírás eddig elhanyagolt területe.2

így elkerülhetetlen, hogy a tanulmány olyan számadatokat, adatokat is hozzon, melyek nehézkesnek látszanak ugyan, de a következtetések levonásához mindenképpen szükségesek. A tanulmány a bécsi udvari kamarai levéltár irataira támaszkodva, az ott őrzött városi számadások és jelentések alapján készült. Városi számadások, évi jelentések csaknem minden városról maradtak fenn, így a közlésre kerülő adatok megközelítőleg teljes képet adnak valamennyi szabad királvi város gazdálkodásáról. Városaink fejlődése a XVIII. századi magyar történet fontos kérdése. Ez a korszak a feudalizmusból a tőkés termelési módra való átmenet előkészítésének időszaka, melyet nyugaton a felhalmozott kereskedelmi tőke ipari * Ez a tanulmány a szerző készülő nagyobb monográfiájának egy része. Keretei nem teszik lehetővé a témával kapcsolatos valamennyi probléma tárgyalását; ezért számos olyan kérdést, melyek részletes kifejtésére csak a monográfia ad lehetőséget, kénytelen mellőzni, vagy éppen csak érinteni. 1 Vő. Horváth Mihály: Az ipar és kereskedés története Magyarországon a három utolsó század alatt (Buda.' 1840). 130. 1. la

A városi háztartás jelentőségére elsőízben Nagy István mutatott rá, „Buda város gazdálkodása és adósságai a 18. század első felében" c. tanulmányában (Tanulmányok Budapest múltjából XII. köt. 1967. 51. 1.). 2 Komoróczy György kandidátusi disszertációja sem a városi háztartás vizsgálatát tűzte ki feladatául, hanem a városi pénzügyigazgatással foglalkozik. Debrecen város háztartásának „egységes bemutatására" törekszik, nem választva külön még a bevételkiadásokat sem. (Pénzügyigazgatás a feudáliskori Debrecenben XV. sz. — 1848. Kandidátusi értekezés tézisei, 1902, 16. 1.) — A korral foglalkozó legújabb monográfia (Rúzsán Lajos: Városi fejlődés а Dunántúlon a 18 — 19. században, MTA Dunántúli Tudományos Intézet Értekezések 1963, Bpest. 1964), mint címe is mutatja, csak a dunántúli városok fejlődését vizsgálja. E vizsgálat nem terjed ki a városi háztartásra, a városok szűkebb értelemben vett gazdálkodására, hanem a városi polgárok által folytatott kereskedelemmel, illetve tőkefelhalmozással foglalkozik.