Századok – 1966

Tanulmányok - Pintér István: A Magyar Történelmi Emlékbizottság és az 1942. március 15-i tüntetés 329

Pintér István : A Magyar Történelmi Emlékbizottság és az 1942. március 15-i tüntetés* 1941 végén Magyarország még mélyebbre jutott a háborús politika lejtőjén. Egymás után olyan események következtek, amelyek az országot még szorosabban a hitleri fasizmus szekeréhez láncolták, s a villámháborús reményekben osztozó magyar uralkodó osztályok egy részének illúzióit is szertefoszlatták. Berlinben 1941 november végén nem ünnepelhették a német fasiszták és csatlósaik győzelmes moszkvai bevonulását. Helyette az antikominternpaktum aláírásának évfordulóján rendezett ünnepség, minden külső csillogása ellenére is, a fasiszta koalíció fokozott gondjaira hívta fel a figyelmet. A paktum öt évre való meghosszabbításával egy időben a németek csatlósaik tudomására hozták, hogy az antikomintern-paktum és a háromhatalmi egyezmény nemcsak a Szovjetunió, hanem szövetségesei ellen is irányul.1

Ezzel az eseménynyel szinte egy időben — a Szovjetunió kérésére, s egyben az antifasiszta világkoalíció megszilárdulását jelezve — adták át az angol kormány képviselői a fasiszta Németország csatlósainak: Magyarországnak, Romániának és Finnországnak azt a jegyzéket, amelyben a hadiállapotot kilátásba helyezve, követelték a Szovjetunió elleni háború azonnali beszüntetését.2 Miután a magyar kormány válasz nélkül hagyta az angol kormány felszólítását, december 7-én Londonban közölték a hadiállapot beálltát.3

Az ezt követő napokban az angol domíniumok is egymás után deklarálták a hadiállapotot Magyarországgal. Az események ezután gyorsan követték egymást. Japán a Távol-Keleten december 8-án megtámadta az Egyesült Államok csendes-óceáni támaszpontjait. Németország és Olaszország — hivatkozva a hármas egyezményre — azonnal hadat üzent az USA-nak, és felszólította csatlósait, hogy vonják le a megfelelő következtetéseket. Bárdossy még a felszólítás napján, december 11-én megszakította a diplomáciai kapcsolatokat, s miután tudomására jutott, hogy a „versenytársak", Szlovákia és Románia a hadiállapatot deklarálták, december 12-én az amerikai követtel közölte, hogy Magyarország is háborúban levőnek tekinti magát az Egyesült Államokkal.4 * Részlet a szerző nagyobb terjedelmű monografikus munkájából. 1 Függetlenség, 1941. nov. 26. („Tizenkét állam ünnepélyes aláírásával öt évre meghosszabbították Berlinben a kommunistaellenes egyezményt"); Függetlenség, 1941. nov. 25. („A kommunistaellenes paktum a szovjet szövetségesei ellen is irányul.") 2 Magyarország és a második világháború. Összeállították Ádám Magda, Juhász Gyula, Kerekes Lajos. Bpest, Kossuth Kiadó. 1959. 385. 1. 3 Uo. 383. 1. 4 Uo. 383 — 384. 1. — Amikor a sajtó dec. 12-én közölte a diplomáciai kapcsolatok megszakítását az USA-val, már a hadiállapot deklarálása is megtörtént; ezt a tényt