Századok – 1966
Tanulmányok - Kállay István: Szabad királyi városaink gazdálkodása 1740–1780 között - 287
Kállay István: Szabad királyi városaink gazdálkodása 1740—1780 között (II. rész) III. VÁROSI KIADÁSOK Szabad királyi városaink kiadásai a bécsi Udvari Kamara érdeklődésének középpontjában állottak. Korszakunkban napirenden volt a városi gazdálkodás megjavításának kérdése. A bécsi Kamara nagy reményeket fűzött a városi kiadások ellenőrzéséhez, illetve csökkentéséhez. A szabad királyi városaink által felterjesztett számadások — az előző részben tárgyalt bevételekhez viszonyítva — kevés utalást tartalmaznak a városok kiadásaira. Ez nem annyira a Kamara félrevezetésére történt, hiszen a városoknak érdekük lett volna / rossz anyagi helyzetük bizonyítására minél nagyobb kiadásokat jelenteni. A bevételeknél jóval kisebb arányban jelentkező kiadások okát abban kell keresnünk, hogy városainknak valóban lényegesen kevesebb kiadásuk, mint bevételük volt. A városi számadások a kiadásokat városonként nem egységes rovatonként tartalmazzák, ezért a csoportosításban a bevételeknél alkalmazott rovatokat vesszük alapul. Ha a kiadásokat 100%-nak vesszük, városaink kiadásai a következő százalékszerű megoszlást mutatják: A) Regálékkal kapcsolatos kiadások 7,31% B) Ingatlan- és pénzvagyonnal kapcsolatos kiadások 25,46% C) Városi birtokgazdálkodás kiadásai 10,70% D) Hivatali kiadások 36,89% E) Rendkívüli kiadások 19,58% A következőkben fenti csoportosításban az egyes kiadási ágak részletezését adjuk. A) Városi regálékkal kapcsolatos kiadások A városi regálékkal kapcsolatos kiadások városaink összkiadásainak 7,31 %-át tették ki. Ezen belül szerepelnek a bormérés, serfőzés, malom és utak, hidak költségei. Legtöbb regáléjövedelemmel kapcsolatban városaink semmiféle kiadást sem jelentettek, mivel ezeket a kiadásokat városi épületek, ingatlanok fenntartásánál számolták el. A borméréssel kapcsolatos kiadások a borvétel és tárolás költségeiből, az azzal foglalkozó személyek béréből, kocsma, vendéglő fenntartási költségeiből tevődtek össze; városaink összkiadásainak 2,68%-át tették ki. Az átlagosnál több kiadása volt 1749-ben Nagyszombatnak (1063,76 ft, 3,99%), 1767-ben 1*
