Századok – 1966

Krónika - A Magyar Történelmi Társulat hírei - 269

270 KRÓNIKA lommal szemináriumszerű beszélgetés keretében ismerkedtek meg Magyarország földjével, népének életével, kultúrájával és történelmével. A nyári egyetem tudományos programját több történelmi kirándulás, ankét és kerekasztal beszélgetés egészítette ki. Előadások 1965. november 3-án a tanári tagozat felolvasó ülésén Dolmányos István kandidátus „A bécsi nemzetközi történész-kongresszus" címmel tartott előadást. A kongresszusi előadások és hozzászólások alapján különösen á mai polgári történetírás főbb áramlatainak jellemzésére, ideológiai-politikai helyzetének megvilágítására törekedett. Részletesen foglalkozott továbbá a jelenkori marxista történetírás általános feladataival. 1965. november 10-én a tanári tagozat gimnáziumi módszertani csoportja bemutató tanítást rendezett a gimnázium III. osztályának anyagából (A Bocskai szabadságharc). Az órát dr. Nagy Erzsébet gyak. vez. tanár tartotta. Az óra célja: az írásbeli források és a filmek felhasználási lehetőségének bemutatása a középiskolai történettanításban. A bemutatót követő élénk vita hasznosítható ötletként értékelte a belső szemléltetés összekapcsolását a filmen rögzített dokumentumok képszerű szemléltetésével. 1965. november 17-én a tagozat előadássorozata keretében Balogh Sándor kandidátus, rektorhelyettes ,,A nacionalizmus elleni harc néhány kérdése Magyarországon a felszabadulás után" címmel tartott előadást. Az előadó az ellenforradalmi rendszer nacionalizmusával foglalkozott, majd ismertette a felszabadulás utáni első években a nacionalizmus ellen különböző területeken lezajló küzdelmet. Bemutatta a fasizmus erőinek próbálkozásait a nacionalista légkör felszítására és a különböző állami és társadalmi szervezetekben még bennmaradt, vagy visszakerült jobboldali erőknek erre irányuló kísérleteit, illetve a Magyar Kommunista Pártnak ez elleni szívós és következetes küzdelmét. Befejezésül utalt a nacionalizmus helyenkénti jelentkezése következtében ma is felvetődő problémákra. 1965. december 1-én a tagozat és a Munkaügyi Minisztérium közös felolvasó ülésén Kővágó László kandidátus ,,A magyar munkásság helyzete az ellenforradalmi korszakban" címmel tartott előadást a Munkaügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó pedagógusok részére. Az előadó nagymértékben figyelembe vette azt a problémát, amelyet a munkások szociális és munkaviszonyainak, életszínvonalának régebbi sematikus oktatása idézett elő, és ezért igen sok — az oktató-nevelő munkában hasznosítható — adattal differenciált, élethű képet festett hallgatói elé a magyar munkásság két világháború közötti helyzetéről. A vidéki csoportok hírei 1965. október 6-án Debrecenben Társulatunk Kelet-Magyarországi Csoportja és a TIT történelmi szakosztálya közös rendezésében Benda Kálmán kandidátus „II. Rákóczi Ferenc diplomáciája és a szabadságharc külpolitikája" címmel tartott előadást. Legújabb kutatásai alapján Rákóczinak azokat à törekvéseit ismertette, amelyekkel a Habsburgellenes hatalmakat a magyar ügy mellé akarta állítani. A francia kapcsolatok mellett bemutatta az északi protestáns államokkal, a svéd ós porosz királlyal, továbbá a Vatikánnal, a török Portával és végül I. Péter orosz cárral folytatott tárgyalások történetét. * A Társulat Borsod—Zempléni Csoportjának gondozásában 1965-ben két kiadvány jelent meg. Deák Gábor — Gyimesi Sándor: Olvasókönyv Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Miskolc város történetéhez c. kötete elsősorban az iskolai oktató munkát kívánja segíteni, de hozzájárul ahhoz is, hogy érdeklődést keltsen a megye és a tájegység történelmi eseményei iránt. — A Történelmi Évkönyv I. kötete, melyet Deák Gábor szerkesztett, helytörténeti tanulmányokat közöl, s tükrözi azt a munkát, amelyet a társulati csoport az utóbbi években végzett. A Borsod-Zempléni Csoport 1965. december 23-án Miskolcon vitát rendezett e megjelent kiadványokról. Benda Kálmán kandidátus a helytörténeti kutatások kettős feladatáról beszélt: egyrészt a helyi fejlődés részleteinek feltárásával komoly segítséget ad a nemzeti történetírásnak, másrészt a kisebb közösség múltjának megszólaltatásával hathatósan szolgálja az olvasók szociális öntudatra nevelését. Unger Mátyás, a tanári