Századok – 1966

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 234

FOLYÓIRATSZEMLE 259 a megfelelő bibliográfiákat, statisztikákat, kronológiákat, majd publikálni a dokumentumokat és az ezekre alapuló munkákat s meg teremteni a nemzetközi együttműködést. 1966. ápr.—jún. sz. — PIEBRE VILAR: A közgazdászok és történészek közötti jobb megértésért. „Kvantitatív történet" vagy visszatekintő ökonometria? (293 — 312. 1.) a kvantitatív, vagy másként szériálisnak nevezett történeti irányzat híveivel (elsősorban P. Chaunu, J. G. Toutain és J. Marczewski) vitatkozik. A filozófikus érvelés központi gondolata, hogy a történetírás alanyának, a társadalomban élő embernek története nem szorítható pusztán mennyiségi adatokba, melyek elmossák a minőségi fordulatokat, másrészt a mechanikus módszerek leszűkítik a bonyolult valóságos összefüggéseket, harmadrészt a gazdaság mechanikus vizsgálata még a gazdasági okok és hatások szélesebb vizsgálatát is kizárhatja. A kvantitatív vagy szériális irányzattal szemben, amelynek hatékonyságát egy körülhatárolt területen elismeri és méltatja, a történet, az emberi lét totalizmusának, gazdaság és gondolat stb. egységének és kölcsönhatásának, a történelmi folyamat mennyiségi és minőségi elemeket tartalmazó folyamatosságának gondolatát hangsúlyozza. így pl. Marczewskivel szemben, aki szerint Franciaország XIX. századi gazdaságtörténetére nézve azok az események mérvadók, melyek gazdaságiak, melyek közvetve vagy közvetlenül Franciaországot érdekelték és amelyek a XIX. században zajlottak le, a szerző felveti, hogy talán a maga módján minden esemény hordoz magában bizonyos gazdasági elemet, és minden gazdasági esemény számos olyan motívum eredménye, amely.nem gazdasági, azután az is előfordulhat, hogy Franciaország gazdasági sorsa közvetve Kaliforniában dőlt el, s végül az is meglehet, hogy a francia XIX. század legfontosabb évszáma 1789 volt! — JACQUES BAEEÉTY: Németország és a béke problémái az .első világháború alatt (369 — 392. 1.) A. Scherer—J. Grunewald: L'Allemagne et les problèmes de la paix pendant la première guerre mondiale; documents extraits des archives de l'Office allemand des Affaires étrangères (août 1914 — 31 janvier 1917) (Németország és a béke problémái az első világháború alatt: a német külügyminisztérium iratai, 1914 aug. —1917. jan. 31.) (Paris, 1962) c. dokumentumgyűjteménye alapján haladva ismerteti a német magatartást a kötendő béke kérdésében 1915 folyamán Belgiumot és Oroszországot, 1915—16-ban Japánt, majd Franciaországot és Lengyelországot illetően, bevégezve összefoglalását a központi hatalmak 1916 decemberi békeajánlat aval. 1965. júl. — szept. sz. — GENEVIÈVE GILLE: A magánlevéltárak (29 — 46. 1.) a francia levéltárakba 1949 óta begyűjtött magánlevéltárak fajtáit, alcsoportjait, elhelyezését, rendszerét stb. ismerteti. — FRANÇOIS CROUZET: A brit gazdaság mérlege a forradalmi és birodalmi háborúk idején (71 — 110. 1.) impozánsan illusztrált összefoglalást ad a témáról 1780—1815 között. Foglalkozik a nemzeti jövedelem -összetevőivel (árak, pénz, termelés), annak struktúrájával, elosztásával (ezen belül a bérekkel is), a háború gazdasági terheivel, s végül a nevezett időszakban egymást követő gazdasági válságok szociális hatásával. — HENRI BBUNSCHWIG: Birodalom és imperializmus (111 — 122. 1.) több az imperializmus problematikájával foglalkozó művet analizál (R. Koebner, Empire, Cambridge 1961; R. Koebner-H. D. Schmidt, Imperialism, Cambridge, 1964; G.; Mosselman, The Craddle of colonialism, New Haven —London, 1963 stb.). — ROLAND MOUSNIEB a történettudomány tárgykörében benyújtott doktori értekezésekkel foglalkozva (123 — 127. 1.) elsősorban két veszedelmes tömegjelenségre hívja föl a figyelmet. Az egyik, hogy a munkák abnormálisan nagyok, hosszúak, részben mert témájuk nem eléggé körülhatárolt, részben mert a szerzők fegyelmezetlenül konstruálnak és felesleges dolgokat is tárgyalnak (ami ismert, vagy nem tartozik a tárgyhoz), részben mert verbalizmusban szenvednek. A másik, hogy a fiatal történészek egy része nem megértésre és megértetésre törekszik, hanem az érzelmekre és az idegekre akar hatni. Azt javasolja, hogy a fiatal történész 22 — 23 éves korában kapjon egy alaposan körülhatárolt és konkrét témát, amelyet 2 — 300 oldalon 2 — 3 év alatt megold és elnyeri az ún. „doctorat de spécialité"-t, majd 5 — 6 év alatt elkészítené 300 — 500 oldalas ínunkáját, melynek alapján „docteur ès lettres" címet kapna. — A folyóirat két bibliográfiai feldolgozást közöl: egyet ANDRÉ PIGANIOL-tól (a szemle első része); mely a Róma történetére vonatkozó, 1956 — 64 között megjelent munkákat rendszerezi (12.9 — 158. 1.), és egyet DANIEL ROBERT tollából a protestantizmus történetével kapcsolatban 1959— 1963-ban napvilágot látott művekről (159—172.1.) — 0. REVUE D'HISTOIRE MODERNE ET CONTEMPORAINE 1963. 10. köt. jan.márc. sz. — P. GUILLAUME: Loire megye gazdasági és szociális helyzete az 184S. május 25-i „Ankét a mezőgazdasági és ipari munkáról" alapján (5 — 34. 1.) a felmérés alapján összefoglaló elemzést nyújt. A mezőgazdaságban az elvándorlás, a munka -17*