Századok – 1966

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 234

FOLYÓIItATSZEMLE 241 = 0,99 ha), 41,7%-a 1—2 csonbo területen, 19,1% 2 — 3 csonbo területen, és 6,3% 3 csonbónál nagyobb területen. A szövetkezetek három formája jött létre, az első fok csak laza társulás volt a közös művelésre, a második már szövetkezet, de a jövedelem elosztása még részben (20%) a behozott földdel arányosan történt, a harmadikban már teljes volt a kollektivizálás. A középparasztság 1956 — 1956 folyamán tért át tömegesen a szövetkezésre. 1954 — 1957 során a gazdaságok 96,6%-a lépett be a szövetkezetekbe, ezeké a föld 93,7%-a. A tanulmány ismerteti a szövetkezetek gépesítéséhez nyújtott segítséget is. — A. V. BERJOZKIN: A breszti béke és az USA állásfoglalása (52 — 61. 1.) megállapítja, hogy Wilson Í4 pontja mintegy válasz volt a bolsevikok békefelhívására, annak ellensúlyozására szánták, bár gyakorlatilag a háború folytatásának a programja volt. Az Egyesült Államok kormánya a többi antant-hatalomhoz hasonlóan meg akarta akadályozni a békekötést vagy legalábbis a ratifikálást, ezért ígért Wilson a szovjetek IV. Kongresszusához intézett táviratában segítséget a további háborúhoz. — A. M. ANFIMOV: A kapitalizmus fejlődésének porosz útja a mezőgazdaságban és oroszországi sajátosságai. Összehasonlító történeti vázlat (62 — 76. 1.) a németországi fejlődéssel veti össze az oroszországit. Az összehasonlítást azért terjeszti ki egész Németországra, mert nyugati területein is vannak feudális maradványok, s Oroszországban is a földművelő központi kormányzóságok jelentik a birodalmon belül a „porosz" jellegű területet. Az azonos vonásokat abban látja, hogy a jobbágyfelszabadítást felülről hajtották végre, növelték a földesúri föld mennyiségét, a parasztoknak megváltást kellett fizetniük, a földbirtokosok megtartották a politikai hatalmat, a nagybirtok lassan alakult át tőkéssé, sok volt e feudális maradvány, a parasztok fejlődése nehéz volt, a differenciálódás lassú. Viszont elég sok volt az eltérő vonás is, Németországban a jobbágyrendszer is más jellegű volt, a szolgáltatások a telekhez fűződtek, a jobbágy gazdasági önállósága nagyobb volt, a szolgáltatásokat az állam szabályozta, a felszabadulás korábban ment végbe. Oroszországban fennmaradt az obscsina, jelentős volt a ledolgozási rendszer. Németországban nagy volt a munkaerőhiány a mezőgazdaságban, Oroszországban viszont túl sok volt a munkaerő. Németországban fejlettebb volt a mezőgazdasági technika, magasabbak a terméseredmények, háromszor annyi a bérmunkások száma. A parasztság viszonylagos jólétben élt, míg Oroszországban még napirenden voltak az éhínségek. Ä német fejlődés gyorsabb volt, Oroszországban több volt a feudális maradvány, amely lassította. Oroszországban a XX. század elején még nem dőlt el a porosz és amerikai utas fejlődés harca, Németországban viszont világos volt, hogy a kapitalizmus meggyökereztetése a mezőgazdaságban sikerült. — M. P. ALEKSZEJEV: Oroszország és az oroszok Shakespeare műveiben (77 — 92.1.) az egyeç utalások konkrét korabeli forrásaira, az orosz—angol kapcsolatokra hoz sok ismeretlen vagy eddig elhanyagolt adatot. — Sz. M. SZTAM: A középkori város fejlődését előrevivő ellentétek (93 — 105. 1.) elvi összefoglalójában megállapítja, hogy a városokban kisárutermelés folyt, ebből következett a város kettős jellege, hogy szemben áll ugyan a feudalizmussal, de csak a feudális társadalmon belül kíván a maga számára fejlődési lehetőséget. — Az anyagközlő rovatban B. K. ERENFELD: A Malinovszkij-per (106 — 116. 1.) N. V. Krilenko vádbeszéde alapján ismerteti az 1918. november 6-én R. V. Malinovszkij ellen folytatott pert, ill. Malinovszkij tevékenységét, aki rendőrkém és provokátor volt, befurakodott a pártba, és 1912-tőlabolsevikok egyikdumaképviselője volt. Áruló szerepe csak 1917 nyarán derült ki. — I. O. DMITRIJEV: A Mussolini elleni összeesküvés (116—134. 1.) e. sorozatának utolsó közleményében Mussolini leváltásának eseményeit és Mussolini 1945-ben bekövetkezett kivégzését ismerteti adatszerűen. — B. F. PORSNYEV áttekintést ad a vallás keletkezésével foglalkozó újabb szovjet munkákról (135 — 149.1.). — V. A. RIZSIKOV az angol munkáspárti kormány 1945 —1951 közti tevékenységét tárgyaló szovjet munkák felsorolása után (150 — 156. 1.) megállapítja, hogy sok részletadatot feltártak, de sokoldalú elemzés még nem történt. — F. A. MOLOK ismerteti a Csehszlovák Kommunista Párt 1939 —1945 közötti illegális tevékenységével foglalkozó újabb cseh és szlovák történeti irodalmat (172—176. 1.). — M. F. LEONTYEV: V. O. Kljucsevszkij mondásai és aforizmái (208 — 214. 1.) egy csokorra valót közöl az orosz burzsoá történész aforizmáiból, amelyek noteszében maradtak fenn, s most kerülnek majd kiadásra. — N. NOVAJA I NOVEJSAJA ISZTORIJA. 1965. 2. sz. — A hitleri Németország felett aratott győzelem 20. évfordulója alkalmából a folyóirat két cikket is közöl. V. I. CSTJJKOV: A hitleri Németország kapitulációja (3 — 26. 1.) a berlini frontszakasz parancsnokának a visszaemlékezése. 1946 februárjában a Berlin elleni támadás könnyebb lett volna, mint áprilisban, mert akkor a németek még nem vontak össze annyi erőt a főváros védelmére. Sztálin 16 Századok 1966/1