Századok – 1966

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 218

FOLYÓIRATSZEMLE 229 6. sz.: WALD APFEL JÓZSEF Madách és Fourier с. tanulmányának vezérgondolata az, hogy Madách kitűnően ismerte Fourier tanításait s azok nemcsak az Ember tragédiája falanszter jelenetére, hanem a mű egész történetfilozófiai koncepciójára erősen hatottak. Fouriertől származik a világ természeti pusztulásának víziója, amely a szerző szerint a tragédia eschatológiájának középpontjában áll. Ebből a nézőpontból érthető meg a falanszter-jelenet is. A falanszter-társadalom időszaka a föld pusztulása előtti utolsó történelmi korszak, melynek végső, hanyatló szakaszában az emberiség már teljesen elkorcsosul. A falanszterben ugyan Madách valóban a Fourier nyomán elképzelt szocialista társadalmat akarta ábrázolni, az ábrázolásnak ez a módja azonban nem azt jelenti, mintha Madách megvetette, vagy elítélte volna a szocializmus gondolatát. Ellenkezőleg, láthatóan közel állt Fourier gondolataihoz. A magyarázat abban rejlik, hogy a dráma minden nagy eszme visszájára fordulását ábrázolja utolsó, hanyatló szakaszában, így ábrázolja a római szín végén a felemelkedő kereszténységet, mint magasztos eszmét, majd a konstantinápolyi színben a kereszténység elfajulását. Mivel Madách a falanszter-szocializmust az emberi történelem utolsó korszakának tartotta, ennek a közelgő világpusztulás érzékeltetése céljából csak végső, elfajult szakaszát ábrázolta. - Sz. M. PEDAGÓGIAI SZEMLE. 15. évf. (1965) 4. sz.: A szám iskolaügyünk 20 éves fejlődését irányító főbb útmutatások, jogszabályok címen bibliográfiát tartalmaz. 5. sz.: FELKAI LÁSZLÓ A magyarországi tanítók negyedik egyetemes gyűlése c. cikke megállapítja, hogy a magyarországi tanítómozgalom jelentős eseményei voltak a dualizmus korában az időszakonként összeülő egyetemes tanítógyűlések. A tanulmány tárgyát képező negyedik egyetemes tanítógyűlés 1890-ben volt. Ülései során döntő szerepet játszott a neçozetiségek ellen irányuló, magyarosító közoktatási politika hangoztatása. Szóhoz jutottak azonban a tanítók szociális-érdekvédelmi követelései is. Felmerült egy Eötvös-alap nevű jótékonysági intézmény terve. Intézkedéseket követeltek a gyűlés résztvevői, amelyek a tanítóknak a városi és járási közigazgatástól való függésének csökkentésót célozták. így szolgálati pragmatika kidolgozását követelték a tanítók részére, valamint szakszerű szakfelügyelet létrehozását. Kisebbségi véleményként felmerült az , egységes tanterv haladó polgári követelése. - Sz. M. STATISZTIKAI SZEMLE. 43. évf. (1965) 1. sz.: HALKOVICS LÁSZLÓ AZ 1896—1920 közötti hivatalos magyar iparstatisztikai adatjelvételek c. cikke rámutat, hogy a címben megjelölt időszakban indultak meg és váltak rendszeressé hazánkban az iparstatisztikai vizsgálatok. A cikk elsősorban az első nagyobb mérvű iparstatisztikai felvétel, az 1899-es, létrejöttét tárgyalja és felvételi módszereit elemzi. Az 1899-es statisztika termelési és munkaerő adatokat tartalmazott. Kérdőíve kérdéseket tartalmazott az érintett gyár gépi ereje, a felhasznált nyersanyagok-, fűtőanyagok- és gyártmányokra vonatkozóan, valamint kapacitás kihasználást, értékesítést, továbbá a munkaerőt illető adatokra vonatkozóan. A továbbiakban a tanulmány tárgyalja a bánya, sztrájk és balesetstatisztika kifejlődését Magyarországon. 2. sz.: PÁPAI BÉLA Magda Pál c. tanulmánya Magda Pál, a magyar statisztikatudomány úttörője, az első magyar nyelvű statisztikai mű szerzője, életrajzának vázlata. Magda Jenában végezte tanulmányait. Itt ébredt fel érdeklődése a statisztika iránt. Tanulmányai befejezésével tanári pályára lépett Magyarországon. A soproni evangélikus főiskolán folytatott tanári tevékenysége idején írta neves statisztikai munkáját, az 1819-ben megjelent „Magyarországnak és a határőrző katonaság vidékének legújabb statisztikai és geographiai leírása" című művét. A mű leíró statisztika. Az ekkor elterjedt „honismeret" diszciplína körébe tartozik, szerzője a polgári-nemzeti törekvéseket óhajtotta vele szolgálni. A könyv haladó politikai tendenciája szerzőjének sok nehézséget okozott további tanári pályája során. 3. sz. : GADÓ GYÖRGY Keleti Károly politikai nézeteiről címen publicisztikai írásai alapján vizsgálja Keleti Károly politikai nézeteit. Keleti Eötvös József szellemipolitikai befolyása alatt állott. A tanulmány megrajzolja egy „hatvanhetes" konzervatív-liberális politikus portréját. Keleti ideológiai nézetei a parlamentarizmusról, a szabadkereskedelemről, illetve védővám-politikáról stb. a kor polgári liberális eszmevilágának hatását tükrözték. A magyar politikai életre vonatkozó véleményei a kiegyezést elfogadó, „Deákpárti" felfogást juttattak kifejezésre. — Sz. M. TÁRSADALMI SZEMLE. XX. évf. 5. sz. 1965 máj.: KOVÁCS IMRE Sarkad, Feketeér címen a Sarkad melletti Feketeér major mintegy 60 cselédsorú családjának történetét, az általuk 1945 áprilisában alakított első mezőgazdasági termelőszövetkezet (Lenin tsz.) történetét eleveníti fel az első