Századok – 1966

Történeti irodalom - Marx–Engels: Az I. Internacionálé (Ism. Jemnitz János) 187

( TÖRTÉNETI IRODALOM 188 megfogalmazások alkalmazását, vallási jellegű szervezetek jelentkezését, mind a harcos ateizmust (amit kezdetben a franciák, később Bakunin hívei kívántak elfogadtatni), minthogy ez is munkásokat taszított volna el a Főtanácstól (220—227. 1.). Már bevezetőben jeleztük, hogy néhány ponton a válogatást szerintünk teljesebbé lehetett volna tenni. Itt gondolunk arra, hogy a Főtanács 1867. évi jelentését s Marxnak a Főtanács vitáiban elhangzott néhány felszólalását is mellékelni lehetett volna a kötethez (pl. a sztrájkok távlatait illető vitában, amelyben tulajdonképpen a Bór, Ár, Haszon előadás vázlata rögzítődött, vagy a gépesítés következményeiről, a békemozgalommal való együttműködésről stb.). Az összeállítás így is rendkívül értékes, az összeálUtók elismerést érdemelnek. A pár oldalas bevezető az Internacionálé oeuvrejét egészében sikeresen foglalja össze. Ügy érezzük azonban, hogy ez az összefoglaló, vagy talán inkább gondolatjelző bevezető mégsem teljes. Részünkről jobban aláhúztuk volna azt a folyamatot, amely az Internacionáléban 1866 — 69 között végbement, azokat a kérdéseket, amelyek a szocialista-kollektív gondolatok diadalútját jelezték. Beszélni kellett volna a voluntarizmusról is, hiszen ez akár a blanquizmust, akár a bakunini irányzatot tekintjük, elsődleges nehézségeket okozott. Az internacionalizmus érzéséről, akaratáról szólva pedig a fogalmazás túlságosan leszűkítettnek hat: nem pusztán az elnyomott népek védelmére, az írek és lengyelek felszabadítására gondoltak, hanem világosan felismerték, hogy a szocialista haladás egyetemes ügy, s ezért mindenkor mindenütt felléptek az elesettekért, legyenek azok belga bányászok vagy amerikai négerek. így az internacionalizmus nem pusztán a nemzeti érzések koordinációja, hanem osztályérzésre támaszkodva a haladás ügyének egyetemes érvényre juttatása. Az olvasó tájékoztatását nagyban előmozdítja a bőséges magyarázó apparátus. E magyarázatok gondos, körültekintő munka alapján készültek, néhol azonban még bővíteni, javítani lehetne ezeken. Az ír utalások szaporaságát jobban meg lehetne magyarázni, az olvasó a közölt szövegek alapján nem érti meg, mi az összefüggés a Béke Liga és az Internacionálé között, s itt a Liga pozitív vonásairól, illetőleg néhány tagjának értékéről, a Főtanács néhány szereplőjének rokonszenvező érzelméről is szólni kell. A Bizalmas Közlés esetében is úgy vélnénk, néhány sorhoz magyarázó jegyzetet kellene fűzni, néhol pedig az állításokat száz év múltán értékelni, olykor helyesbíteni is kellene, így Bakunin „orosz cári kapcsolat" esetében a gyanakvás a történeti távolból eltúlzott volt, ezt jelezni lehetne, mint ahogyan azt is, hogy másfelől a titkos Alliance működésére vonatkozó gyanú beigazolódott. Áz 1866-os Utasítások esetében nem érthető a vallás és nemzetközi csere pontnál a francia kezdeményezésre történő utalás az előtörténet (1865-ös konferencia) és a francia álláspont idézése nélkül. Más helyütt pedig — igaz, részletkérdésben — ellentmondás is előfordul a szöveg és a névmutató magyarázata között (A. Lorenzo Bakunin-pártisága esetében: véleményünk szerint az eredeti szöveg is, a magyarázat is túl éles, ebből származott az ellentmondás, minthogy Lorenzoról nem tételezte fel a habozást és töprengést). Igen hasznosan egészíti ki a kötet szövegét a névmutató, de néhány szereplőnél úgy hisszük az életrajzi adatokat ki lehetett volna még bővíteni (Bebel, Becker, Cluseret), másoknál az életrajzi adatok elakadnak (Eccarius, Jung), olykor az összefoglaló túl hiányos s így történetileg nem elég árnyalt (Guillaume), másoknak pedig a neve hiányzik (Lafargue — holott az Új Madridi szervezetre történik utalás, vagy M. Zevy, J. Hales, T. Mottershead, R. Applegarth). Ilyen nagyigényű vállalkozás hiba, hiány nélkül azonban szinte el sem képzelhető, s mi is csak azért soroltuk fel észrevételeinket, hogy azokkal egy újabb kiadást pontosabbá tehessünk. Nagy örömmel fogadtuk e munka megjelenését, ami újabb ablakul szolgál a munkásmozgalom történetébe való bepillantáshoz. JEMNITZ JÁNOS