Századok – 1966
A történelemoktatás kérdései - Csatáry Mária: A Magyarország törtéente I–II. köt. iskolai felhasználásáról 162
„A MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE" ISKOLAI FELHASZNÁLÁSÁRÓL 165 Különösen az irodalommal való koncentrálás lényeges, mert a jelenlegi tantervi anyagelosztás következtében az irodalomtörténet-tanítás (a magyar nyelv és irodalom tantárgy keretében) általában egy teljes tanévvel megelőzi időben a történelemtanítást. Tekintettel arra, hogy a tanárok nagy része a magyar nyelv és irodalomhoz nem a történelmet, hanem valamilyen idegen nyelv és irodalom ismeretét választotta, történelemtudásuk idővel bizonytalanná és főleg szemléletében korszerűtlenné vált. (Irodalomtörténeti tankönyveink sem mentesek ez utóbbi hibáktól.) így nemcsak a történelemszakos, de a magyarszakos kartársak figyelmét is hasznos felhívni a „Magyarország története" c. kiadvány megjelenésére. Nemcsak a tanítási órák, tehát a mindennapi tanári munka tudományosan megalapozottá tételéhez, hanem a szakkörök működésének színvonalasabbá, eredményesebbé válásához is hozzásegíthet a Magyarország története c. munka. A könyv szövegét, de bibliográfiáját is nemcsak a tanárok, hanem a történelem iránt f érdeklődő tanulók is szívesen forgatják, belőle tájékozódást, útmutatást és sokszor inspirációt nyernek. Az egyik szakkör а II. kötetben talált bibliográfia alapján állította össze négy éves munkatervét, illetve hangolta össze a 4 különböző osztályból kikerült szakköri tagok Magyarország történetére vonatkozó munkásságát. Az I. és II. osztályosok a magyar nép és föld őstörténetével foglalkoztak, a III. osztályosok Magyarország gazdasági és kulturális fejlődésével а XVIII. században, valamint a nemzetiségi kérdés és a más népekkel való kapcsolatunkkal 1849-ig, а IV. osztályosok pedig a magyar munkásmozgalom történetével 1849-től napjainkig, Polgári demokratikus forradalom— Magyar Tanácsköztársaság, végül Parasztmozgalmak—Földreform ós a szocialista mezőgazdaság c. témakört dolgozták fel. Ilyen program nem zárja ki a helytörténeti események, emlékek felkutatását sem. Helyesen akkor járunk el, ha ezeket is az országos történet keretébe beágyazva és nem attól elszakítva tárgyaljuk. A kiadványban szereplő bibliográfia is erre figyelmeztet, mikor számos ilyen jellegű résztanulmányt közöl. (Pl. Varga Zoltán : Debrecen szerepe a földreformért folytatott harcban a felszabadulás után. Acta Universitatis Debreceniensis. III/l. köt. 1956; Nagy József: Az 1946. évi földreform Heves megyében. Az Egri Ped. Főiskola évkönyve VIII. 1961 stb.) Meg kell említenünk végül azt is, hogy egy gimnazista diák csak egy ilyen alapvető kérdéseket tisztázó, ugyanakkor tankönyvünknél részletesebb és korszerűbb ismereteket tartalmazó könyv vonatkozó fejezeteinek elolvasása után kezdhet az Országos Középiskolai tanulmányi verseny történelmi pályázatának megírásához — a siker reményében. A múlt és jelen egybevetését, a 20 éves fejlődés eredményeit ennek alapján látjuk és értjük meg. A Gondolat Könyvkiadó „Magyarország története" c. kötetei, mint minden nagy történelmi munka, a korszak szükségleteiből keletkeztek, és azok kielégítését s egyben a felszabadulás 20. évfordulóját méltóan szolgálják.
