Századok – 1966
Közlemények - Szász Zoltán: A magyar kormány tervei a nemzetiségi pénzintézetek állami ellenőrzésére 118
TERVEK A NEMZETISÉGI PÉNZINTÉZETEK ELLENŐRZÉSÉRE 137 társat nem jelentettek. A hazai piacot uraló nagybankok szükségszerűen elsősorban egymással versenyeztek. A Hitelbanknak a Kereskedelmi Bank, a Kereskedelmi Banknak pedig a Hitelbank volt az ellenfele, s a hasonló mamutcsoportok közötti versenyben a nemzetiségi pénzintézeteknek csak többszörös áttételen keresztül jutott szerep.1'2 A magyar uralkodó osztályok vezető politikusai felismerték azt az új erőt, amely a nemzetiségek gazdasági, elsősorban a pénzügyi élet terén megmutatkozó gyors fejlődéséhen rejlett. Nem hiányzott belőlük a szándék sem ennek korlátozására, de egyrészt az adott gazdasági struktúra, a rendszer liberális jogelvei, másrészt a belpolitikai szilárdság hiánya, az uralkodó osztályokon belüli ellentétek lehetetlenné tették, hogy a politikai élet és a kultúra terén alkalmazott módszerekkel a nemzetiségek gazdasági elnyomását számottevő eredménnyel megkísérelhessék.10 3 102 Pénzin tézeti Szemle, 1906. febr. 25. Ld. még a Pesti Magyar Ke reskedelm Bank brassói fiókvezetőjének 1911. febr. 4-i jelentését. O. L. Kereskedelmi В ank iratai Projektumok. 103 A háború esetére szóló kivételes intézkedéseket tartalmazó törvény 9. §-a kimondja ugyan, hogy ott, „ahol az állam biztonsága szempontjából szükséges, kereskedelmi társaságok, pénztárak stb. közigazgatási ellenőrzés alá vonassanak, ha az a gyanú merül fel, hogy működésük törvénybe, rendeletbe ütközik, avagy államellenes irányzatot vesz. A gyanú beigazolódása esetén gyűléseik betilthatók, vagy feloszlathatók, jogellenes határozataik végrehajtása pedig megtiltható." (O. L. OGyLt А. XIV. 5. 129). Arról azonban nincs tudomásunk, hogy ezzel a szinte korlátlan hatalommal a nemzetiségekkel szemben tervszerű akció keretében éltek volna. A belügyminiszter és a minisz-. terelnök 1914. júl. 27-én életbe léptették a rendeletet. (Ld.: Páskándy János : Egyesületi [egyesülési és gyülekezési] jogszabályok kézikönyve. Bpest. é. n. 3. kiad. 136, 138 — 139.1.) A háború kitörését követő napokban a helyi hatóságok pl. több szlovák pénzintézetet ellenőriztek. A Szlovák Nemzeti Párt elnökének ezzel kapcsolatos memorandumára adott miniszterelnöki válaszból azonban kitűnik, hogy a kormány belpolitikai okokból eltekintett a módszeres ellenőrzés keresztülvitelétől. Ld. Dula Máté memorandumát, ill. Tisza István válaszát, 1914. aug. 26. Srobár hagyaték. Mikrofilm, MTA Történettudományi Intézet archívuma (Budapest). 26. tétel, d—f pótfelvétel. A román bankok háború alatti helyzetére ld. a ezebeni főispán és szász ispán 1916. nov. 5-i jelentését. O. L. M. E. 1917. XVI. 362 res.
