Századok – 1966

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 1396

1396' EOLYÓIRATSZEMLE ról írott cikkében egy, szerző által még személyesen ismert, Vas megyei empirikus paraszti gyógyító ember működését és a hagyatékában talált XVIII. század végi kéziratos, elsősorban állatorvosi könyvet ismerteti. — GÉFIN GYULA Hefele Menyhértnek, a szombathelyi székesegyház építőjének, az építést ábrázoló Dorfmeisterolajfestményen megmaradt valószínű képmását mutatja be. Sándor Bognár Ignácról (1810—1883) külföldön, majd 1840-től (a Nemzeti Színházban is működött operaénekesről, majd rendezőről és igen termékeny népszínműzeneszerzőről, számos, ma is élő Petőfi-dal zeneszerzőjéről emlékezik. — DÖMÖTÖR SÁNDOR A jáki „ördögkövek" mondájának képzet-történetéhez című cikkében a jáki templom építéséhez valószínűleg még a XIII. században Szombathelyről kiszállított, de végül is fel nem használt két, máig a templom körül álló római oszlopról a nép által kialakított hiedelemkört ismerteti, rámutat va annak analógiáira más népek folklórjában, valamint, pszichológiai gyökereire. — V. K. A magyar folyóiratszemlét össszeállították; Bellér Béla (В. В.), Hölvényi György H. Gy.), Ormos Mária (О. M.), Szabó Miklós (Sz. M.) és Vörös Károly (V. K.). KÜLFÖLDI FOLYÓIRATOK VOPROSZI ISZTORII 1966. 1. szám. -Folyóirat és történettudomány (3 —14. 1.) címen szerkesztőségi cikk foglalkozik az — elődjeit is beleszámítva — 40 éves folyóirat fejlődésével és feladataival. Elődje, az Isztorik-marksziszt 1926-ban indult, mint tudományos folyóirat. 1931-ben indult meg a népszerűsítő folyóiratnak szánt Borba klasszov (Osztályharc), amely 1937-től az Isztorieseszkij zsurnal (Történelmi folyóirat) nevet vette fel, s azután 1941-ben beolvadt az Isztorik-marksziszt-ba, amely 1945 óta jelenik meg Voproszi Isztorii címen. A folyóirat kettős eredetének megfelelően tehát egyszerre lát el tudományos és népszerűsítő feladatokat is. Indulásakor a marxista történettudomány létrehozásáért vívott éles ideológiai harc egyik legfontosabb eszköze volt. A személyi kultusz évei alatt is fejlődött. Ma a sokféle feldolgozott téma mutatja széleskörű érdeklődését. Bár a módszertan kérdését eddig elhanyagolták, az utóbbi években ezen a téren is mutatkozik bizonyos fejlődés. Minthogy a folyóirat nem tud minden megjelenő könyvet ismertetni, ezért problémakörök újabb irodalmáról közölnek inkább recenziókat. A megjelenő tanulmányoknak problémákat kell felvetniök, részletkérdések csak akkor kerülhetnek tárgyalásra, ha azoknak is van valami általánosabb jelentőségük. A történettudománynak nincs kellő tekintélye a szovjet társadalomban, ennek okát a szubjektivizmusban látják. Hangsúlyozza a cikk a történeti tanulmányok megformálásának fontosságát, a jó, élvezetes stílus jelentőségét. A tanulmányok mellett a folyóirat dokumentumok, különösen emlékiratok publikálását is feladatának tekinti. A közeljövő feladatai sorából kiemeli a Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő évfordulójának a megünneplését, a szovjet korszakon belül az 1930-as évek alapos feldolgozását, az 1917 előtti korszakra vonatkozólag pedig a gazdasági- és társadalomtörténeti kutatások folytatása mellett nagyobb figyelmet kíván fordítani az osztályharcra, a politikai történetre, a kultúrtörténetre, a néptömegek mindennapos életének vizsgálatára. — I. M. VOLKOV: A kolhozjalu az elsó háború utáni évben (15 — 32. 1.) sok adattal mutatja be, milyen nehézségeket okozott a kolhozok létszámának a csökkenése a háború során, a vezetők szakképzettségének megfogyatkozása. A kolhoztagok anyagi érdekeltsége is csökkent. Kevés volt a traktor, nem volt elég vetőmag. A déli területeken 1946-ban aszály pusztított. A kolhozok belső demokráciáját is megsértették sokszor. 1946. szept. 19-én hozott a párt és a kormány határozatot éppen erről, s ezzel megteremtette a további évek fejlődésének lehetőségét. — P. M. ROGACSEV — M. A. SZVERDLIN: A „nemzet" jogalmáról (33 — 48. 1.) vitaindítónak szánt tanulmányukban megbírálják a szubjektivista és voluntarista jellegű nyugati polgári meghatározásokat. A Sztálin által megfogalmazott meghatározást kiegészítendőnek tartják, mert az csak az európai fejlődésre volt tekintettel. A legfontosabb kritériumnak a gazdasági egységet látják, amely magasabbrendű, mint a népiség (narodnoszty). A nemzetnél már burzsoá kapcsolatokról van szó, nemzeti munkásosztály és nemzeti értelmiség létrejöttével kell számolni. A gazdasági életnek földrajzi szempontból is egységesnek kell lennie, ez azután kihat a