Századok – 1966

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1363

1384' EOLYÓIRATSZEMLE 4. sz.: HORVÁTH MÁRTON A gimnázium reformja a felszabadulás utáni években (1945 —1948) o. tanulmánya nangsúlyozza, hogy az ellenforradalmi korszak nem csupán reakciós szellemű, hanem rendkívül korszerűtlen, alacsony színvonalú középiskolát hagyott ránk. Az elmaradottság elsősorban az ún. humanióráknak a túlsúlyában mutatkozott a termószettudo, mányi ismeretek rovására. Az új demokratikus közoktatás első feladata az általános iskola megteremtése volt, ezért 1949 előtt a középiskola döntő reformjára nem kerülhetett sor. Lényeges törekvések azonban már az 1945—48 közötti időszakban is voltak a természettudományi tárgyak súlyának növelésére. A legfontosabb lépés ebben a tekintetben az 1947—48 során készült első demokratikus gimnáziumi tanterv volt. — Sz. M. STATISZTIKAI SZEMLE. 43. évf. (1965) 4. sz.: NYITEAI FERENCNÉ A magyar ipar 20 éves fejlődése e. írásának első részében az ipar államosítás előtti helyzetét összehasonlítja az 1938. évi adatokkal. A gépesítés és foglalkoztatottság növekedése nem volt teljesen párhuzamos. Kedvezően alakulj a szakmunkások alkalmazásának aránya. A munkaerő-kínálat miatt a nők aránya az iparban visszaesett. A gyáriparban foglalkoztatott alkalmazotti létszámnak 1946-ban 11,1 százaléka volt egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkező az 1938-as 15,3 százalékkal szemben. Ezen belül a műszaki egyetemi végzettségűek aránya is visszaesett 2,1 százalékkal. Fő törekvés ekkor az ország ipari bázisának megteremtése volt. A második részben bemutatja a szerző az állami ipar szerkezeti átalakulásának adatait az 1949—1964. években. Az ipar munkaerőhelyzetének elemzése az állami ipar nagy arányú fejlődésében tapasztalható eredményeket és megoldásra váró feladatokat tárja elénk. Az utóbbival kapcsolatban: 1963 őszén az állami iparban a műszaki alkalmazottak állománycsoportjában 56,2 százaléknak volt egyetemi, főiskolai vagy középiskolai végzettsége. A munka termelékenységének üteme hullámzó. Az okot abban látja, hogy jelentős a megfelelően fel nem használt munkaerőlétszám, sok a felesleges munkaerőtartalék az iparban. Adatokat kapunk a gépek és üzemi berendezések kihasználatlanságáról. 5. sz.: DÁVID ZOLTÁN Statisztikai adatgyűjtések Magyarországon a XVIII—XIX. században c. tanulmányának első részében az állami adatgyűjtések szervezetével és az adóösszeírásokkal foglalkozik. A tanulmány második része az állami adatfelvételek demográfiai, mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi ós bányászati csoportjait tárja az olvasó elé. A XVIII—XIX. századi egyházi adatgyűjtések közül kiemeli a demográfiai jellegűeket. 8 — 9. sz.: FAZEKAS BÉLA A magyar mezőgazdaság fejlődéséről (1938 —1964) c. tanulmánya a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok jelentős részében mutatkozó ráfizetéses gazdálkodás okát a mezőgazdasági „árszínvonal viszonylagos nyomottságá"-ban látja. A mezőgazdaság össztermelése 1938-hoz viszonyítva 1964-ig 26 százalékkal növekedett. Tartós emelkedés 1957 óta van. Hazánkban a felszabadulás óta 1 millió katasztrális holddal csökkent a mezőgazdaság rendelkezésére álló terület. E hatalmas veszteség 9 százaléka szántóterület. Ma 1945-höz viszonyítva 600 000 fővel kevesebben dolgoznak a mezőgazdaságban. A szerző ezután a mezőgazdasági fejlődésünket sokáig akadályozó tényezők közt kihangsúlyozza a földterületek tulajdonosainak gyakori váltakozását. 11. sz.: FAZEKAS BÉLA Növénytermelésünk és állattenyésztésűnk fejlődése (1938 — 1965) c. tanulmánya megállapítja, hogy a háború előtt a termékek kétharmadát a növénytermelés, egyharmadát az állattenyésztés adta. A jelenlegi fejlődés a két főágazat 50 százalékos megosztására mutat. — Kiss ALBERT Áttekintés a magyar növénytermesztés-statisztika történetéről c. írása rámutat a történeti forrásokra és a történészek idevágó munkásságát ismerteti. 12. sz.: PERJÉS GÉZA A statisztika és a hadtudomány kapcsolata a XIX. század elején c. írása felveti a két tudomány kapcsolatával szorosan összefüggő korszakolás kérdését s rámutat a „statisztikamentes hadtudomány" szemléletének hiányosságaira. 44. évf. (1966) 1. sz.: SZILÁGYI LÁSZLÓ A foglalkoztatottság főbb jellemzői az 1948 — 1963. években c. tanulmánya vizsgálja a munkaerőforrások alakulását, a foglalkoztatottság színvonalát, szerkezeti változásait az ágazati struktúra, az egyes nemek arányának alakulása s a szakképzettség szerinti összetétel szerint: megállapítja, hogy e periódusban a nemzeti jövedelem két és félszeresére növekedett, amiben 15% a foglalkoztatott személyek számának növekedéséből, 24% pedig a foglalkoztatottsági struktúra változásából adódott, ami kedvezően növelte a kereseti viszonyokat s az életszínvonalat. 2. sz.: FAZEKAS BÉLA A mezőgazdasági üzemek fejlődése, 1949—1964 c. tanulmánya (I. rész az előző számban) összefoglalja a mezőgazdasági termelőszövetkezetek fejlődését a jelzett időszakban, elemezve a földmennyiség alakulását, a rendelkezésükre (