Századok – 1966
Közlemények - Szász Zoltán: A magyar kormány tervei a nemzetiségi pénzintézetek állami ellenőrzésére 118
132 SZÁSZ ZOLTÁN birtokos osztály olcsó hitel útján történő „megmentésére" felvetett gondolatot is elvetné.7 0 Khuen-Héderváry miniszterelnökségével a nemzetiségi politikában is új fejezet kezdődik. A Széli Kálmán bukását eredményező komoly belpolitikai válság idején ezek az adott pillanatban nemzetiségpolitikai vonatkozásban is másodrendű kérdések kiestek a miniszterelnök érdeklődési köréből. Ennek megfelelően a nemzetiségi pénzintézetek ellenőrzésének ügyét a kereskedelmi miniszter hatáskörébe utalják. A szakminiszterek viszont korábban is jobbára elleneztek minden közigazgatási-hatalmi beavatkozást, legfeljebb a gazdasági verseny kisebb mértékű stimulálásának gondolatát vetették fel. A kereskedelemügyi miniszter az általános szanálást javasolja, s a Felvidékre vonatkozó korábbi javaslatait kiterjeszti azokra a vidékekre is, amelyeken „egyéb nemzetiségi propaganda érvényesül, nevezetesen az ország keleti és déli részére, ahol a gazdasági helyzet épp oly pangó, a kivándorlás éppoly elijesztő mértéket ölt már és a német és román nemzetiségi pénzintézetek államellenes működésére a talaj éppen úgy elő van készítve". A nemzetiségi pénzintézetek egyik alfajára, a hitelszövetkezetekre is felfigyel, hiszen ezek a Délvidéken és Erdélyben nem lebecsülendő tevékenységet fejtettek ki. Az Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékébe nem tartozó szövetkezeteket, „ha lehet autonóm szervezkedés, ha így nem lehet, kötelező törvény útján", egy, a hozzátartozó intézetek üzleti önállóságát nem érintő egységbe tömörítése révén akarta ellenőrizni. A részvénytársasági pénzintézetekre vonatkozóan Széli meggyőződésével egyetértve olyan egyleti törvény megalkotását javasolja, amelynek vonatkozást kellene tartalmaznia a kereseti jellegű, nevezetesen pedig a nyilvános számadásra kötelezett vállalatokra is. Közgyűlési határozattal csak az általa támogatott ügy felügyeletével megbízott miniszter jóváhagyásával lehessen áldozni.7 1 Mivel pedig a javaslat szemben áll a nemzetiségi törvény ama rendelkezésével, hogy iskolák, nyelv, művészet, tudomány, irodalom, gazdaság, ipar és kereskedelem előmozdítására állami felügyelet alatt egyleteket alapítani, pénzalapot gyűjteni és azt kezelni minden nemzetiségnek jogában áll,72 kijelenti, hogy ez a paragrafus „a mai viszonyokhoz, az állam mai szükségletéhez képest megfelelőnek nem tartható".7 3 Tekintve, hogy a kereskedelmi törvény értelmében sem a szász, sem más pénzintézetek levelezésébe és könyveibe a bíróságokon kívül más szerv nem nyerhet betekintést,7 4 a kereskedelemügyi miniszter az egyleti törvény megalkotását sürgeti. Az előző iratában kifejtett, alapjában liberális gazdasági beavatkozásról alkotott elképzelésén nem lép túl, s a liberalizmusnak ugyancsak megfelelő jogi intézkedéseket kíván a nemzetiségi pénzintézetekkel szembeszegezni. A jogi intézkedések: egyleti törvény alkotása tekintetében Láng és Khuen természetesen egyet is értettek,75 a gazdasági intézkedések tervével kapcsolatban azonban a kormány bukása miatt közös álláspontra már nem juthattak. 70 O. L. ME 1904. XIV. 741. — (1903. XV/a 2570). 1903. júl. 31. 71 O. L. ME 1904. XIV. 741. — (1903. XV/a 3166). 72 1868. XL1V. tc. 26. §. 73 O. L. ME 1904. XIV. 741. — (1903. XV/a 3166). 74 1875. XXXVII. to. 35. §. 75 О. L. ME 1904. XIV. 741. — (1903. XV/a 3166).
