Századok – 1966

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1363

FOLYÓI II ATSZEMLE 1381 rétegével: klerikusok hazai képzéséről is vannak bizonyítékaink. — BÜKYNÉ HORVÁTH MÁRIA A Landerer-család és nyomdásza, i vállalkozásai c. tanulmánya а XVIII. század legelején beköltöző és Budán nyom-4dát alapító Landerer-családnak a XVlII. század közepétől kezdődően újabb városokban is létrehozott nyomdáinak és termékeinek irodalmi és politikai hatását mutatja be a hazai szellemi életre. — — D. SZEMZŐ PIROSKA Kiadástörténet és irodalomtörténet c. tanulmánya Vajda János* és az Athenaeum kiadó levelezése alapján foglalkozik a „levelező könyvek" hazai irodalmával. Rámutat e könyvek irodalomtörténeti, nyelvészeti jelentőségére és ideológiai forrásértékére. A szerző sok, eddig ismeretlen anyaggal gazdagítja Vajda János életrajzát. — DEZSÉNYI BÉLA A Rajzolatok kiadási és terjesztési problémái az 1830-as évek végén c. közleménye Munkácsy János lapjának számadásaiból bizonyítja, hogy a lap megjelentetése nem járt ráfizetéssel. A szerző felhívja a figyelmet Munkácsy politikai újságírói működésére. — BECSKY ANDOR Szamuely Tibor tábori újságai c. közleménye a Lövészárok és Vidéke négy számának ismertetése alapján képet rajzol Szamuely Tibor harctéri szolgálata alatti politikai szemléletéről, s a hadifogságban írt Dauria című lapról. Szamuely írói közreműködése segítette a magyar internacionalisták szervezkedését is. TISZAY ANDOR A Világirodalmi Szemle négy éve (1935—1938) című közleménye rámutat, hogy a folyóirat „harcos, kommunista kiállásával űrt töltött be az illegális ós félillegális magyar munkásmozgalom harcaiban". Bemutatja a lap szerkesztőit és munkatársait, ismerteti példányszámát, szerzőit. — HERVAY FERENC A XV—XVI. századi magyarországi könyvnyomtatás számokban c. közleményéből megtudjuk, hogy Szabó Károly Régi magyar könyvtárának megjelenése óta az ismert, XV. és XVI. századi Magyarországon nyomtatott és a külföldön részben vagy egészben magyar nyelven nyomtatott művek száma örvendetesen emelkedett. — VÉRTES Y MIKLÓS Magyar nyelvű könyvek az Egyetemi Könyvtár régi állományában c. közleménye az Egyetemi Könyvtár „őse", a nagyszombati jezsuita kollégium könyvtárának 1690-ből származó katalógusa alapján igyekszik felmérni a korabeli ' feltételezhető állományt, s az abból azóta eltűnt könyvek sorsát. — BORSA GEDEON A „Fortuna" sorsvetőkönyv eredete és utóélete című közleménye megállapítja, hogy a régi magyar sorsvető könyvek eredetije a lengyel Stahislav Gasiorek Fortuna című munkája. A könyv csaknem nógyszázéves utóéletét is nyomon követi a szerző. 2. sz.: RADÓ POLIKÁRP Pesti Mihály bibliája és a Pécsi Ferenc kódexe c. tanulmánya két értékes szegedi emlék magyar nyelvű szövegeit művelődéstörténeti és néprajzi szempontból ismerteti. Az első bői az ún. „ráolvasó imádságot" eletnai. A kódex a magyar gyógyszertörténet jelentős forrása. — BISZTRAY GYULA Fejezetek a magyar könyvkiadás történetéből c. tanulmánya Babits Mihály és a Magyar Szemle Társaság ránk maradt iratai alapján Babits Dante fordításának, Amor Sanctus c. kötetének és a Mi a magyar ? c. tanulmánykötetben megjelent A magyar jellemről c. tanulmányának kiadása kapcsán folytatott levelezését ismerteti. — HALÁSZ MARGIT A pesti Fischer könyvkötő és könyvkereskedő család történetéhez c. közleménye a Ráday levéltárban őrzött anyag alapján a család szakmai tevékenységét helyezi el a XVIII—XIX. század-forduló Pestjének kulturális és társadalmi életében. — CSATKAI ENDRE Nyomdászinas-sorsok a XVIII. században c. közlemépye a Magyar Kurir 1799-ben megjelent hirdetménye alapján nyomdászattörténeti és néprajzi adatokat közöl. — BARCZA JÓZSEF Egy felvilágosodáskori magyar főúri könyvtár árverése c. közleménye Beleznay Sámuel gróf 1795-ben eladott kétezerötszáz kötetes könyvtárát ismerteti a kultúrtörténeti adatok mellett könyvtörténeti szempontból is értékes árjegyzék alapján. — KELECSÉNYI ÁKOS A Nagy István-féle gyűjtemény c. közleménye egy XIX. sz. közepi hazai könyvgyűjtő a hazai kulturális intézmények szűkmarkúsága révén külföldre került többszáz dokumentációból és nagyértékű kéziratokból álló gyűjteményének sorsát ismerteti. — MARKOVITS GYÖRGYI írók harca a szabad sajtóért c. közleménye a kót világháború közötti korszakbana sajtó és az irodalom szabadsága mellett megnyilvánuló írói helytállásról közöl adatokat. — HOLL BÉLA Ismeretlen régi magyar iskolai nyomtatványok c. írása a budapesti Piarista Központi Könyvtár kolligátumaiban található XVII. századi iskola-, színjátszás- és kiadástörténeti érdekességű nyomtatványokat ismertet. t— H. Gy. MAGYAR NYELV. LXII. évf.. (1966) 1. sz.: DIENES ERZSÉBET AZ Érdy-kódex keletkezésének idejéről és írójáról c. tanulmányában korrigálja a kódexszel kapcsolatos közkeletű, még az újabb irodalomtörténeti kompendiumokban is előforduló nézeteket. A kódexről véleménye szerint csupán az állapítható meg teljes bizonyossággal, hogy 1526 — 27-ben keletkezett, egy karthauzi szerzetes a szerzője, de minden egyéb megállapítás csak hipotetikus értékű. — HORVÁTH MÁRIA A Sza-