Századok – 1966

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1363

1376' EOLYÓIRATSZEMLE természetesen társadalmi problémákat is napvilágra hoz. A házasság általában határvonalat jelentett a fiatalság társas életében. Rámutat a falu-közösség zárt voltára. A városok látogatása is csak a második világháború után lett szokásos. A két világháború között az egyesületi életben a fiatalok a szórakozást keresték, a kulturális lehetőségekkel nern éltek. — H. Gy. FILOLÓGIAI KÖZLÖNY. XI. évf. (1966) 1 —2. sz.: — VÁRADI-STERNBERG JÁNOS Kijevi diákok Magyarországon a XVIII. században c. írása az ukrán—magyar kulturális kapcsolatokra vonatkozóan nyújt új adatokat. A Kijevi Akadémia végzett növendékei közül számosan Magyarországon (Pest, Pozsony, Tokaj) fejezték be vagy folytatták tanulmányaikat. Közülük Szamborszkij, aki 1799—1804 között tartózkodott Magyarországon, kapcsolatban állott magyar közéleti személyiségekkel is. Nevezetes, és további kutatásokra érdemes Tessedik Sámuellel való kapcsolata. 3 — 4. sz.: TARDY LAJOS BaranyaiDecsi Czimor János Hodoeporiconja (1587) e. tanulmánya a polihisztor író méltánytalanul ismeretlen munkásságát ismerteti. A művek közül kiemelt Hodoeporicon értékes magyar művelődéstörténeti dokumentum „ . . . a tolnai, debreceni és kolozsvári skólák frissen végzett diákjainak szellemi podgyászával ismertet meg bennünket". — KÓKAY GYÖRGY Hál Mátyás a hazai nemzetiségekről és a magyarországi népek Kelet—Nyugat közti közvetítő szerepéről c. tanulmánya Rát írásai alapján hiteles képet ad az államismereti iskola magyarországi törekvéseiről, különös tekintettel a hazai nemzetiségi törekvésekre. — KAFER ISTVÁN Adalékok a barokk magyar—szlovák vonatkozásaihoz c. tanulmánya ismerteti Pázmány Póter szlovákok közötti rekatolizációs munkásságának történetét és irodalmi hatását. A szerző részletesen ismerteti a „jezsuita-szlovák" nyelvet, melynek fejlődése egyenes a XVIII. század katolikus íróin kersztül a Bernolák-iskola működésóig. A nagyszombati barokk vizsgálata mind a magyar, mind a szlovák kutatást hozzásegíti a magyarországi és európai barokk teljesebb szintéziséhez. — FRIED TSTVÁN Cseh — magyar kapcsolatok 1828 — 41 között c. tanulmánya utal arra, hogy elsősorban útirajzokból ismerhette meg a korabeli hazai olvasó a csehek életét. A kapcsolat mindenekelőtt a cseh ipar és zenei élet hatásában, és a magyar és cseh történetírás kölcsönös ismeretében nyilvánult meg. Az irodalomban — Petőfi és Arany hatását leszámítva — ez a kapcsolat nem mutatható ki. — H. Gy. FÖLDRAJZI ÉRTESÍTŐ. 13. évf. (1964) 4. sz.: IRMÉDI MOLNÁR LÁSZLÓ Térképtörténetírásunk helyzete c. írása rámutat, térképtörténetírásunk hiányosságaira és szervezetlenségére. A szerző a térképek felkutatásának, katalogizálásának és a térképtörténetírásnak azonos fontosságát emeli ki. 1965. 3. sz.: BORZSÁK ISTVÁN Budapest helyének ismerete a görög-római irodalom és a korai középkori térképábrázolások tükrében c. tanulmányának bevezetőjében ismerteti a magyar föld felfedezésének történetét. Ptolemaios térképeinek több lapján elosztva találjuk a bennünket érdeklő területet (Germania Magna, Pannónia superior és inferior). Jelentős források az ún. itinerariumok. Castowus térképével szerző részletesen foglalkozik. Közli a Duna mentén található helységneveket,. Ismerteti a II. századi óbudai római emlékeket, a pesti oldalon pedig egy III — IV.századi római tábor maradványait. Ezek voltak kikristályosodási pontjai Óbuda, illetőleg Pest, fejlődésének. 4. sz.: BECSEI JÓZSEF Békés funkcionális településföldrajza c. írása történeti áttekintést is ad a község múltjáról. A XVIII. század előtti időben Békésnek a vár adott jelentőséget. Hazánk második legnagyobb községe mezőgazdasági termelésének jelentőségét csökkentette, sőt akadályozta, hogy a gazdasági fejlődésnek elengedhetetlenXIX. századi velejárója, a vasútihálózat elkerülte. H.Gy. FÖLDRAJZI KÖZLEMÉNYEK. U. f. XIII. (LXXXIX) évf. (1965) 1. sz.: «SÁRFALVI BÉLA Л társadalmi foglalkozási átrétegződés történelmi és földrajzi típusai Európában e. tanulmánya rámutat arra, hogy a népesség településérc a történelem folyamán az anyagi termelőerők elhelyezkedése milyen hatással van. A változásokat a népesség helyváltoztatása követi. A szerző a kapitalizmusban végbemenő foglalkozási átrótegződést európai államok — köztük Magyarország — példáján mutatja be és az átrétegződés kezdeti időpontjának különbözősége alapján kategóriákat állít fel. 3. sz.: PÉCSI MÁRTON A magyar földrajztudományok útja a felszabadulás óta és időszerű kérdései c. írása bevezetőben történeti áttekintést ad, majd a természeti és gazdasági földrajz kérdéseivel foglalkozik. - ff. Gy. IRODALOMTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK. 69. évf. (1965) 4. sz.: BORZSÁK ISTVÁN A magyarországi Melanchton-recepció kérdéséhez c. tanulmánya Melanchton magyarországi tanítványaina к működéséről közöl adalékokat. Kifejti, hogy Magvai'-