Századok – 1966

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1363

1372' EOLYÓIRATSZEMLE előfeltételeinek kialakulása". Az antiszemitizmusról Ehrenfreundhoz intézett levelében a zsidó tőkét és a vele kapcsolatos antiszemitizmust a kapitalizmus fejletlenségével bozza összefüggésbe, és főként keleteurópai problémát lát benne. — Az Akik közelről látták. . . c. rovat F. PAULTJS tábornoknak, a Sztálingrádnál megsemmisített német csapatok főparancsnokának visszaemlékezéseiből közöl egy részletet, amely a katonai fegyelemmel, a bajtársiassággal, a déli front stabilizálásának szükségességével, egy új „tőrdöfés-legenda" kialakulásának megakadályozásával igyeszik megmagyarázni sztálingrádi végsőkig való kitartását. A Montgomery tábornok emlékirataiból közölt részlet az angol, amerikai, francia és részben a szovjet hadvezetőség közt a normandiai Overlord- és a dél-franciaországi Anvil-akció körül lefolyt vitát ismerteti, amelyből végül is az Overlord primátusát képviselő angol álláspont került ki győztesen azzal a megszorítással, hogy utóbb kisebb arányokban az akkor már Dragoonnak átkeresztelt Anvil-akciót is végrehajtották, amelyet egyébként Montgomery a „háború egyik nagy stratégiai balfogásának" minősít. A Csujkov marsall emlékirataiból vett részlet ismerteti a Berlin ostroma idejére kialakult abszolút szovjet ember- és technikai fölényt, hibáz• tatja Sztálint Berlin ostromának két hónapig való halogatásáért. Politikai tendenciát, a szövetségesek közé való ékverési szándékot, a hitlerizmus, sőt Hitler átmentésére irányuló kísérletet lát Hitler gyanús öngyilkosságának még gyanúsabb nyilvánosságra hozatala mögött. — A Szemle a Nemzetközi munkásmozgalom, Újkori történet, és Második világháború csoportosításban 39 könyvismertetést ós — a második világháború hadvezetési kérdéseiről — egy nyugati folyóirat szemlét közöl. 9 — 10. sz. (1966): FÜGEDI ERIK A lengyel és a cseh városok kialakulásának irodalma címen a varsói, a párizsi ós a lengyelországi várostörténeti konferenciák és a vonatkozó gazdag irodalom alapján ismerteti a két szomszédos szláv nép számunkra is tanulságos várostörténeti kutatásának fellendülését és eredményeit. A város kezdete mindkét országban a feudális társadalom kialakulásához, topográfiailag pedig a törzsi várakhoz kapcsolódott. Alapja a mezőgazdasági termelés fellendülése s ezzel kapcsolat ban a társadalmi munkamegosztás előrehaladása volt. A suburbiumok jelentősége a cseh-morva városfejlődósben — ellentétben a lengyelországival — nem világos, de, úgy látszik, az idegen telepeseknek itt nagyobb szerepük volt, mint Lengyelországban. A cseh-morva területek közül Észak és a Duna'völgy közti összekötő szerepüknél fogva a morva területek fejlődtek jobban. II. Ottokár trónraléptekor Morvaországban kétannyi várost találunk, mint Csehországban. A lengyel eredményekkel szemben a cseh- és morvaországi városok locatiojának folyamata, a gyors terjedést előmozdító tényezők sokkal világosabbak. — NIEDERHAUSER EMIL A polgári átalakulás problémái Kelet- és Délkelet-Európában c. tanulmányában a fejlődós közös sajátos-: ságait az agrárjellegben, az ipari fejlődés gyengeségében, ennek következtében a parasztság túlsúlyában, a nemzetiségi burzsoázia és proletariátus gyengeségében, a nemesség bomlásában jelöli meg. A polgári átalakulást Kelet-Európában a nemzeti burzsoázia, ill. az ennek a feladatait részben vállaló nemesi uralkodó osztály vezeti. A fő kérdés a polgári nemzeti állam megteremtése, ill. a függetlenség kivívása volt. Ennek voltak alárendelve a parasztmozgalmak is. A szerző ezeket a függetlenségi harcokat elemzi, összefüggésüket az illető ország társadalmi struktúrájával, a külhatalmak támogatásával. Végül a balkáni és kelet-európai polgári átalakulás egyes lényeges társadalmi, gazdasági mozzanatait veszi sorra. — KATUS LÁSZLÓ összeállítást közöl NYIKOLAJ TODOROV bolgár történésznek a Revue des études sud-est européenne I. évf. 1—2. sz.-ából átvett rendkívül érdekes tanulmányából A feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet néhány vonásáról az Oszmán Birodalom balkáni területein címmel. Todorov szerint az oszmán társadalomnak főleg két vonása befolyásolta a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenetet: egyrészt az erősen központosított, mélyen tagozott közigazgatási és pénzügyi apparátussal rendelkező állam, másrészt pedig a városi élet jelentős fejlettsége. A szerző meggyőző érveléssel bizonyít ja a török hódítás előtti és utáni városfejlődés kontinuitását, viszonylag magas színvonalát, és vógigkíséséri a XV. századtól a XIX. század elejéig terjedő időszakban azokat a leglényegesebb ellentmondásokat, melyek egyrészt a lassan a nyugati hatalmaktól félgyarmati függésbe került oszmán állam és a fejlődő nemzeti burzsoázia között fennállottak. Végül a fejlődési folyamat és a marxi „eredeti tőkefelhalmozás" viszonyát vizsgálja. — DOLMÁNYOS ISTVÁN AZ Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és a marxista történetírás c. cikkében általánosságban jellemzi a Monarchia történetével foglalkozó marxista történetírás kibontakozását a szubjektivizmus és a dogmatizmus szorításából az 1 ötvenes évek második felétől kezdve, és jelzi ennek a munkának első eredményeit Jevgenyija Rubinsten monográfiájában és