Századok – 1966

Történeti irodalom - Helytörténeti kiadványok (Ism. Benda Kálmán) 1360

1361 TÖRTÉNETI IIÎ.ODALOM Bálint Alajos. Év és hely nélkül, 79 1.) A megye általános történetének áttekintése után külön-külön fejezetek mutatják be a nagyobb városok, Szeged, Csongrád, Hódmezővásárhely, Makó és Szentes múltját. AJkiadvány feladata nem az volt, hogy új kutatások alapján új eredményekről adjon számot, hanem hogy összefogja, amit e tárgyban máig tudunk. Rövid terjedelemben a lényeget megragadni egyike a legnehezebb feladatoknak — ennek a füzetnek a szerzői azonban kitűnően oldották meg feladatukat. Külön megemlítjük a gazdag és szép szövegközti képanyagot és az ízléses nyomdai kiállítást. * A „Pirkadás. Fejér megyei írók antológiája" (Hely és év nélkül. 208 1. Fejér megyei Tanács VB Művelődósügyi Osztálya) versek és prózai irodalmi alkotások közt két történeti jellegű tanulmányt is közöl. Az egyiket Farkas Gábor, a megyei levéltár igazgatója írta a megyebeli parasztság XVIII. századi helyzetéről ós az 1740—50-es évekbeli úrbéri mozgolódásairól, az egyre növekvő terhek elleni lázadozásairól (Parasztmozgalmak Fejér megyében a XVIII. század első felében. 177 —7185. 1.). A másikat Lencsés Ferenc, a KSH Fejér megyei igazgatóságának főelőadója írta „Summások az előszállási uradalomban, 1941 —1944" címen (189 —197. 1.). Tanulmányában az uradalom által főként Borsod és Heves megyéből a nyári munkák elvégzésére szerződtetett munkások elhelyezési, munka- és kereseti viszonyait ismerteti. Mindkét írás egy-egy nagyobb tanulmány eredményeinek rövid összefoglalása (ld. az 1962 májusában Székesfehérvárott tartott történész vándorgyűlés beszámolóját: Századok, 1962. 925 — 926. 1.), s amennyire sajnálatos, hogy egyik munka sem jelenhetett meg teljes terjedelmében, annyira örvendetes, hogy legalább eredményeik helyet kaptak az írói antológiában. „Békéscsabai ifjúság és élet" címen jelent meg a Békéscsabai Állami Rózsa Ferenc Általános Gimnázium KISz Történetkutató Szakköre helytörténeti dolgozatainak 2. kötete. (Szerk. Virágh Ferenc szakkôrvezçtô. Békéscsaba, 19G4^JviadjaKISz Békés megyei Vógrehajtóbizottsága.) Böőr Ferenc igazgató előszava és a vezető tanár, Virágh Ferenc tanulmánya (Gondolatok a Békés megyei szegényparasztság és a munkásság mozgalmának történetéhez. 1919—1933. 5—12. 1.) után a diákok munkái következnek. Az egykori események résztvevőivel folytatott beszélgetések alapján érdekes visszaemlékezéseket közölnek az ellenforradalmi korszak békéscsabai politikai találkozóhelyeiről és sztrájktanyáiról, az 1945-ös földreformról, a termelőszövetkezetek szervezésének első éveiből, a város és üzemei, sőt a szomszédos települések legújabb történetéből. A lényegre törő, ügyesen megírt kis tanulmányok hasznosan egészíthetik ki az írott források adatait, s egyben követendő példát mutatnak az iskolai történelmi szakkörök számára. * 100 éve, hogy Haberényi Pál 1865-ben megalapította Pécsett a mai Sopiana Gépgyár ősét. Az évforduló alkalmából az igazgatóság megíratta a gyár történetét. (A pécsi Sopiana Gépgyár. Szerk. Kopasz Gábor. Pécs. 1965. 123 1.) Áz 1948-as államosításig terjedő részt, lényegében a történelmi fejezeteket, a szerkesztő maga írta, levéltári kutatások alapján, a rendelkezésére álló adatok tükrében elsősorban a gyárvezetés általános és pénzügyi problémáiról, majd a munkásság két világháború közti bérharcairól nyújtva vázlatos, de jó áttekintést. A szorosabb értelemben vett termelés-technikai kérdések inkább az 1948 utáni fejezetekben lépnek előtérbe, melyeket egyes gyári szakemberek írtak. A szöveget a gyár gépeiről, régebbi és mai életéről készült fényképek egészítik ki. * Az Ozd melletti Hangony jubileumot ült 1964-ben: 750 éve, hogy 1214-ben egy írásos följegyzés először említi a falu nevét. Ebből az alkalomból jelent meg Lehoczky Alfrédnak a község történetét ismertető kis tanulmánya. (Hangony község 750 éves. Hely és óv nélk. 23 1.) A népszerű szinten készült összefoglalás az eddig ismert adatok alapján vázlatot ad a falu lakosságának küzdelmes múltjáról. * < A Zichy grófok Fejér megyei nagybirtokán a XVIII. században létesített kislángi uradalmi major hosszas küzdelemmel 1913-ban nyerte el a közigazgatási nagykorúsítást, a nagyközségi rangot. Az ötven éves évforduló alkalmából négy szakember — két törté-