Századok – 1966

Történeti irodalom - Csekey István: Baranya és Pécs bibliográfiája (Ism. Varga Zoltánné) 1358

1359 TÖRTÉNETI IIÎ.ODALOM munkák, amelyek az általános fejlődés irányvonalainak megrajzolása mellett nem mondanak le az árnyalati vagy élesebb eltérések felfedéséről s ezek okainak felderítéséről sem, mind ig hasznos segítőtársra találnak a helyismereti bibliográfiákban. Nézetem szerint azon ban a történetírói gyakorlat figyelembevételével elméleti szempontból különbséget kellene tennünk a helytörténeti célkitűzésű és elsősorban a történeti fejlődést befolyásoló vagy alakító helyi tényezők feltárására hivatott művek és az olyan helyileg körülhatárolt szűkebb egységek történeti múltjának vizsgálata között, amelyeknél a történetírás módszertani szempontjai, mondhatnók technikai feltételei kívánják meg a tudatos tematikai korlátozást nemcsak időbelileg, hanem helyileg is. Mirlt ahogy azonban helytelen lenne az általános és egyedi merev szembeállítása, nem vonhatunk éles határvonalat a részletkutatások két típusa között sem. A tudományos színvonalon álló legjellegzetesebb helytörténeti alkotások is — amellett, hogy bele kell ágyazódniok az általános fejlődós ábrázolásába — újabb és újabb adatokat szolgáltatnak az általános megismerésére, s az általános mennél hívebb ábrázolását előkészítő részletkutatások — ellenkező irányultságuk ellenére — szintén éppen helyileg is meghatározott konkrét vizsgálódási anyaguk alapján jelentős mértékben tartalmaznak speciális helytörténeti jellegű anyagot. Részemről e néhány gondolattal egészíteném ki a' szerzőnek a helyszíni részletkutatásokról és a tudományos összefoglalásról műve bevezetésében (8. 1.) előadott s alapjában elfogadhatónak tartott nézeteit. Azon a ponton azonban, ahol az elterjedt felfogást követve a helytörténet művelését — a lakóhelyhez fűződő érzelmi kapcsolatra utalva — elsősorban a hazaszeretet felkeltése vagy erősítése szempontjából értékeli, szintén kiegészítést látok szükségesnek. Ha ugyanis figyelembe vesszük, hogy az ember érzelmi élete és értelmi tevékenysége általában összhangban és egészséges kölcsönhatásban áll egymással — nevelési tényezőkről szólva —, azt sem feledhetjük, hogy a hozzánk érzelmileg közelebb eső terület életének közelebbi megismerése során a történelmi törvényszerűségek megismerésének értelmi funkciójára is ösztönzést nyerhetünk. Azt a tényt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy mindennapi életünk színtere és közvetlen környéke a történelmi múlt számos olyan tárgyi emlékével ós szellemi hagyatékaival hathat reánk, amelyek a történelmi fogalomalkotást az emberi élet minden szakában megkönnyítik. Sajnos — minden valószínűség szerint — nagyon kevesen vannak azok az országjárók, akik a helyismereti bibliográfia közvetlen forgatásával is megalapozzák ismereteiket (9. 1.). Az azonban örvendetes lenne, ha útikalauzaink szerzői ily bibliográfiák felhasználásával szilárdabbá tennék és bővítenék műveiket. Bonyolultabb kérdés az illető területen „megfordult" kiemelkedő személyiségek szerepével foglalkozó irodalom értékelése. A szerzőtől hangoztatott „tájöntudat" feltótlenül csak a tudományos ellenőrzés mértékének alkalmazása esetén kerülheti ki a túlzó és félrevezető megnyilatkozásokat. Némi leegyszerűsítéssel azt kell mondanunk, hogy a teljességre törekvés maga is válhat jószándék mellett is megtévesztés forrásává. Ezért csupán azokra a kiemelkedő személyiségekre vonatkozó adatközlés indokolt, akik vagy maguk voltak hatással a táj életének alakulására, vagy maguk nyertek a táj és az ott élő emberek életkörülményei megismeréséből tartós vagy rövid időre szorítkozó, de hatásos benyomásokat. így a bibliográfusnak már a történelmi értékelés szűrőjén kell átbocsátania anyagát. A szerző nagy gonddal, lehető teljességre törekedve végezte anyaggyűjtését, felhasználta az ország, valamint Baranya megye és Pécs város nagy könyvtárainak, múzeumok és levéltárak anyagát s magánszemélyek gyűjteményeit. Figyelme kiterjedt a kéziratos térképekre csakúgy, mint a történelmi becsűnek ítélt hirdetményekre, más aprónyomtatványokra s a munkásmozgalom dokumentumaira is. Mintegy tíz évig tartó munkája során lehetőleg minden felvett munkát kézbe vett, bár ezt egyes esetekben fáradozásai ellenére sem valósíthatta meg. Leírásaiban, utalásaiban, rövidítésjegyzékeiben és mutatóiban a hosszú kutató munkában megérlelődött tudós pontossága érvényesült. Munkáját nem egyszerű címszavak gyűjteményének szánta, hanem „bibliographie raisonnée" nyújtására törekedve a könyvészeti leírásokat számos esetben rövid magyarázattal, értékeléssel is kísérte. Nem csodálkozhatunk azon, ha — helyismereti munkáról lévén szó — a tudomány oly sok ágát érintő munka szerzője e téren nem nyújthatott minden tekintetben kielégítőt, hiszen ez a sokágú kutatások eredményeinek ellenőrzését és marxista tudománytörténeti értékelését igényelte volna. Ügy véljük azonban, hogy semmi esetre sem minősült volna kegyeletsértésnek vagy a szerző érdemei lebecsülésének, ha munkája fokozottabb használhatósága érdekében a jelenlegi formálisnak tekinthető felosztást — a könyvészeti adatok tekintetében teljes művek és a könyvészeti adatok tekintetében kiegészítendő művek kategóriáit feloldva — a sajtó alá készítést végző Vargha Károly megváltoztatva, a közölt anyagot tartalmilag