Századok – 1966

Történeti irodalom - Csizmadia Andor: A magyar választási módszer 1848–1849-ben (Ism. Vörös Károly) 1352

1352 TÖRTÉNETI IIÎ.ODALOM mányának magyar művelői érzik is ennek az elsősorban rájuk tartozó feladatnak a fontosságát, s nagy súlyt helyeznek annak megoldására. Szabó Imre „A burzsoá állam és jogbölcselet Magyarországon" c. 1955-ben megjelent munkája beható marxista bírálatát adta magyarországi vonatkozásban a kérdésnek. Most ugyancsak az ő szerkesztésében tanulmánykötet jelent meg. mely a modern polgári jogelmélet kritikáját adja. A tanulmánykötet — mint a bevezető tanulmány megállapítja — nem jelenti a jelenkori polgári állam- és jogelmélet történetének teljes kritikai feldolgozását, nem tartalmazza a mai polgári állam- és jogelmélet teljes és részletes kópét, még a modern polgári jogelmélet fő irányait sem foglalja magába a századunk jogelméletében feltalálható iskolák, irányzatok, koncepciók értelmében. A modern burzsoá jogelmélet arculatában mindinkább jelentkező gondolkodás legtipikusabb és legfontosabb új vonásait és új tendenciáit emeli ki, amelyek a jelenkori polgári jogelmélet gerincét alkotják. A bevezető tanulmány hangsúlyozza azt is, hogy a kötet szerzői összegyűjtött dolgozataikat előtanulmányoknak tekintik, melyek alapul szolgálhatnak a XX. század polgári jogelmélet kritikai-történeti feldolgozására irányuló további kutatások számára. A kötet az újjáéledt természetjogról (Péteri Zoltán: Az újjáéledt természetjog néhány jogelméleti kérdése a II. világháború után), az egzisztenciális jogfilozófiáról (Peschka Vilmos: „A relativista jogfilozófiáról"; Péteri Zoltán: „Gustav Radbruch és a realista jogfilozófia néhány kérdése") közöl tanulmányt. Önálló tanulmány foglalkozik a szocialista szemlélettel a modern jogelméletben (Kulcsár Kálmán), utal a kötet a külön nem tárgyalt , de szintén jelentős jogelméleti koncepciókkal való összefüggésekre, emellett a jelenkori polgári jogelméletben általában megnyilvánuló fontosabb elemeket és tendenciákat is ismerteti: Történetiség a XX. század jogtudományában (Kulcsár Kálmán), A pszichologizmus a modern polgári jogelméletben (Peschka Vilmos). Szabó Imre az összehasonlító jogtudomány szerepót hangsúlyozza a marxista jogelmélet szempontjából, s ugyanő tanulmányt közöl „Hans Kelsen ós a marxista jogelmélet" címmel. Ez a tanulmány azért is különös figyelemre méltó, mert Hans Kelsennek a kommunista jogelméletről szóló 1955-ben megjelent könyvének tételeit cáfolja meg. Sztodolnik László „A jogállam eszményének színváltozásai" címen közöl tanulmányt, melyben kifejti, hogy a jogállam fogalmát hogyan igyekeztek különböző politikai irányzatok saját törekvéseik szolgálatába állítani. A tanulmánykötetnek különösen nagy a jelentősége a jogászok számára. Értékes útmutatást ad munkájukhoz nemcsak a jog tudományos művelése, hanem a jóg alkotása és a jog alkalmazása vonatkozásában is. De általános jelentősége van a társadalom valamennyi tagja számára, mert nagy segítséget nyújt munkájukhoz a szocializmus építése terén. Külön kiemelem a tanulmánykötet fontosságát a történészek szempontjából. A jogra vonatkozó elméletek mindig jelentős tényezői az államélet szervezésének és irányításának. A jogelmélet is a felépítmény része, mely visszahat az alapra. A jogelmélet ezt a szerepet rószben a tételes jogon keresztül: a jogalkotás és a jogalkalmazás útján tölti be, másrészről — mint általában a filozófiai elméletek — közvetlenül is. Nagy jelentőségű a jogtudománynak az állam politikai életére s így történetére gyakorolt hatása is. Még nincs minden vonatkozásban tisztázva pl. az a szerep, melyet a magyar jogtudomány a Habsburg-monarchia idején a politikai életre gyakorolt. Nem vitás, hogy kiszolgálta az uralkodó osztályt, s a nemzetiségi kérdésben a soviniszta álláspontot erősítette, de nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy — elsősorban a magyar közjog — harcolt Magyarország félgyarmati elnyomatása ellen is és Magyarország független államiságát igyekezett kidomborítani és biztosítani a bécsi centralista törekvésekkel szemben. BUZA LÁSZLÓ CSIZMADIA ANDOR: A MAGYAR VÁLASZTÁSI RENDSZER 1848-1849-BEN (Budapest, Közgazdasági és Jogi Kiadó. 1963. 366 1.) A magyar történettudomány az elmúlt másfél évtized során jelentős eredményeket ért el 1848 —1849, a magyar polgári forradalom és szabadságharc története legfontosabb problémáinak tudományos feldolgozásában, e két esztendő történetét — és méltán — így a magyar történelem marxista igénnyel talán legalaposabban, legsokoldalúbban feldolgozott és kiértékelt korszakává téve. Annál sajátosabbnak tűnhet, hogy kutatásaink e legfontosabb problémák között egészen máig csak csekély, sőt más fontos kérdésekhez