Századok – 1966

Történeti irodalom - Low; Alfred D.: The Soviet Hungarian Republic and the Paris Peace Conference (Ism. L. Nagy Zsuzsa) 1342

1342 TÖRTÉNETI IIÎ.ODALOM ALFRED D. LOW: THE SOVIET HUNGARIAN REPUBLIC AND THE PARIS PEACE CONFERENCE Transactions of the American Philosophical Society Held at Philadelphia for Promoting Useful Knowledge (The American Philosophical Society, Philalelphia. December, 1963. New Series— Volume 53, part 10. 1963. 91 1.) A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG ÉS A PÁRIZSI BÉKEKONFERENCIA Szerzőnek, a nehraskai egyetem történelemprofesszorának korábbi munkái is jelezték már (Lenin on the Question of Nationality. New-York, 1958; The First Austrian Republic and Soviet Hungary. Journal of Central European Affairs, 1960. Vol. XX. No. 2), hogy az első világháborút követő időszak s a magyar forradalmak komolyan foglalkoztatják. Legújabb kötete a Tanácsköztársaság és a békekonferencia problémáiról, kilenc fejezetben (az utolsó rövid összefoglalást tartalmaz) ismerteti a Monarchia felbomlása, az új államok létrejötte során felmerült — főként — határproblémákat, a nagyhatalmak politikáját, a Tanácsköztársaság ós a békekonferencia viszonyát. Gazdag levéltári anyagra, irodalomra támaszkodik, de a magyar nyelvű kiadványokat — egy-két kivételtől eltekintve, amilyen a Kun Béla-kötet — nyelvi akadályok miatt nem használhatta. Low a Monarchia felbomlásáról szólva a belső feszítő erőket, elsősorban az elnyomott nemzetiségek mozgalmait, valamint a szövetséges hatalmak katonai győzelmét emeli ki, és hangsúlyozza, hogy a szövetségesek háborús céljai között 1918 tavaszáig nem szerepelt a birodalom feldarabolása. Érdekesen mutatja be a vezető amerikai politikusok (Wilson, Lansing) eltérő álláspontját, s végső fokon arra a megállapításra jut, hogy 1918 szeptemberének elején már látni lehetett, milyen keretek között jönnek létre az új államok (9. 1.). Az egész kötetben jelentős helyet foglal el Románia. Viszonylag hosszan, s mégis csupán nagy vonalakban mutathatja be Románia háború alatti magatartását, felhasználva Charles J. Vopicka amerikai követ érdekes jelentéseit. Románia november 9-i hadbalépését azzal magyarázza, hogy Brätianu ily módon kívánta biztosítani — a szövetségesek megingott álláspontjával szemben — az 1916-os szerződés Ígéreteinek betartását. Külön alfejezet tárgyalja a magyarországi fegyverszünetet és katonai konvenciót. Low hívja fel a figyelmet arra, milyen következménye volt annak, hogy a páduai fegyverszünet aláírását követő napon, november 4-én, Foch lett a szövetséges haderők főparancsnoka. Nézete szerint Magyarországot a teljes megszállás veszélye fenyegette, s ez vitte rá Károlyiékat a konvenció aláírására, amely francia—szerb érdekeket szolgált, míg a november 3-i fegyverszünet olaszokat (14. 1.). Low több alkalommal is bírálja a szövetséges hatalmakat, mert megítélése szerint a konvenció pontjai eleve megrontották Magyarország és a szomszéd államok viszonyát. A magyar—csehszlovák, magyar—román határkérdések kapcsán szól arról a kedvezőtlen román és csehszlovák visszhangról, mely a belgrádi konvenciót követte. Elmondja, hogy mindkét kormány arra hivatkozott, ők nem írták alá a konvenciót, tehát az rájuk nézve nem kötelező, s végül sikerült is elérniök korrekcióját. Szerző több helyen igen kritikusan ismerteti az amerikai politikusok, köztük Wilson álláspontját. így vitázik azzal a felfogással, mintha csupán a franciák támogatták volna pl. a csehszlovák területi követeléseket. Érdekesen világítja meg a Jászi—Hodía tárgyalások célját. E szerint HodZa a budapesti tárgyalásokat felhasználva nagyobb engedményeket akart kicsikarni Prágában a szlovák autonómia terén, míg Jászi egész Szlovákia megtartásában reménykedett. Két alfejezetben foglalkozik a könyv a polgári demokratikus forradalommal és annak bukásával. A forradalmi, társadalmi elégedetlenség mellett elsősorban azt hangsúlyozza, hogy az Ausztriától történt elszakadástól a történeti Magyarország megtartását remélték. Coolidge és Cnobloch jelentései alapján lényegében helyesen vázolja a magyar társadalom, a forradalom, Károlyi helyzetét. Low megállapítása szerint a polgári demokratikus rendszer bukásához a végső lökést Párizs adta meg (semleges övezet, Vyx-jegyzék). Foch tervét ezzel kapcsolatban nem említi, viszont hosszan szól az 1916-os szerződés Ígéreteiről, valamint Benes és Brätianu közbenjárásáról. Mivel Low igen nagy jelentőséget tulajdonít a nagyhatalmak szerepének a magyarországi események alakulásában, a március 21-i nyilatkozatokból is