Századok – 1966
Közlemények - Szász Zoltán: A magyar kormány tervei a nemzetiségi pénzintézetek állami ellenőrzésére 118
TERVEK A NEMZETISÉGI PÉNZINTÉZETEK ELLENŐRZÉSÉRE 127 A beérkezett véleményeket összegező július 5-i, a Belügyminisztériumhoz intézett átiratból kitűnik, hogy Széli komoly összefüggést Iát a magyarországi németek politikai tevékenységének megélénkülése és a szászokkal való kapcsolat erősödése között. A gazdasági kapcsolat fellendülését mutatja a brassói National Bank AG nagykikindai fiók-alapítása, amelynek révén egy év alatt több mint 1 millió К hitelt helyezett el.42 A szász bank Temesvárt is tart fenn székházat.4 3 Új momentum ebben az iratban az a felismerés, hogy ,,a nemzetiségi politikai propaganda működésének súlypontját lassanként áttette a kulturális és más efféle egyesületekből az egyesületek gazdasági válfajaiba, nevezetesen a részvénytársaságokba".4 4 Az világos a kormány előtt, hogy a délvidéki német vezetők címére külföldről posta útján csak kevés pénz érkezik. De azt is látják, hogy az erdélyi szászok — pénzintézeteiken keresztül — kezükben tartják a dél-magyarországi sváb sajtót. A Gross-Kikindaer Zeitung szerkesztője a brassói bank itteni fiókjának igazgatója, a temesvári Deutsches Tagblatt für Ungarn szerkesztője sajtópöre alkalmával beismerte, hogy lapjának pénzügyei Nagyszebenben intéztetnek. A 18 ООО К deficittel dolgozó lap kiadási költségeinek nagy részét Drottleff József nagyszebeni polgármester fedezte, akinek támogatására a Torontáler Zeitung is rászorult.45 A szász-délnémet pénzügyi és politikai kapcsolatok láttán mindjárt adódik egv fonal, amelyen a nyomozás továbbmehet: a szászok kapcsolatban állnak az Alldeutscher Verbanddal,48 egyes vezetőik részére pénz is érkezik Németországból;4 7 tehát a szász vezetők egy részének pénzküldeményeit veszik postai megfigyelés alá. lizzel egyidőben a két német lapszerkesztő korábbi sajtóperének anyagát újra átvizsgálva az Igazságügyminisztérium is külföldi kapcsolatok után szimatol. A délvidéki német nemzetiségi mozgalom elfojtására és az ezzel kapcsolatos diplomáciai akció előkészítése érdekében indított intézkedés-sorozattal párhuzamosan egy — más vonatkozásban — korábban felvetődő, természetében az előbbihez hasonló tényező — a felvidéki kivándorlás kérdése — a Széli-kormány figyelmét ugyancsak a nemzetiségi pénzintézetek felé fordította. A Habsburg-diplomácia az Amerikába irányuló közép-európai kivándorlás kezdetétől éber figyelemmel kísérte az oda kivándorolt monarchiabeli 42 O. L. ME 1905. XVI. 1274. — (1902. XXI. 1943 — 3168). 13 О. L. ME 1905. XVI. 1274. — (ME 1902. XXI. 1943 — 2137). Lásd Kemény G. Gábor: Iratok . . . Ш. köt. 415-416. 1. 44 Uo., idézi még Dolmányos István : A magyar parlamenti ellenzék történetéből (1901 —1904). Bpest. 1963. 332. 1. A szász-délmagyarországi német gazdasági kapcsolatok politikai hatásában már látni vélik azt „a veszélyt, mely a nemzetiségek kölcsönös támogatása s a nemzetiségi törekvések egyesülése esetén a magyar állam létét fenyegetné". Az alldeutsch mozgalom kérdéseire, a miniszterelnökség gyanújának alaptalanságára ld. Tokody Gyula • Ausztria-Magyarország a pángermán szövetség (Alldeutscher Verband) világuralmi terveiben. Bpest. 1963. 162 — 177. 1. 45 Az igazságügyminiszter szerint a Deutsches Tagblatt für Ungarn szerkesztősége és kiadóhivatala a szász bank itteni székházában nyert elhelyezést (O. L. BM 1901 res 787; О. L. ME 1905. XVI. 1274 — ME 1902. XXI. 1943 — 2127). Érdemes megjegyezni, hogy a Miniszterelnökség I. osztályán és a Kereskedelmi Minisztériumban nem volt egy ember, aki tudta volna, hogy Drottleff nagyszebeni nyomdatulajdonos egyben a város polgármestere is. Ld. Kemény G. Gábor : Iratok . . . Hl. köt. 408 — 410, 426 — 427. 1. 46 A Szövetség 1902. május 25-i eisenachi közgyűlésén képviselőjük is volt. Ld. uo. 47 O. L. BM 1902. res 569.
