Századok – 1966
A történelemoktatás kérdései - Huszár Lajos: A numizmatikai anyag jelentősége az oktatásban 1300
1302 HUSZÁR LAJOS és a Monarchia többi vereteitől csak a verdejegy különbözteti meg e pénzeket. Ezzel szemben az erdélyi fejedelmek pénzein az arcképek keleties jellegű ábrázolása tűnik fel, ami egyedülálló stílust jelent az egész korabeli pénzverésben és az erdélyi fejedelemség keretei között kifejlődött autochthon pénzverés, valamint a török kapcsolatok következménye. Ezek a stílusukban merőben egyéni jellegű erdélyi aranypénzek vagy tallérok a fejedelmek családi címerképeivel együtt a fejedelemség autonómiájának dokumentumai. Az érem gyakran veretésének okai és körülményei következtében válik jelentős történeti események tárgyi emlékévé. így pl. Nagy Constantinus római császárnak Sisciában 318-ban vert kis rézpénzein szerepel elsőízben a Christogram, vagyis a XP betűk által alkotott Krisztus-monogram. Ennek következtében ezek az érmek a császárnak a keresztény hit felé fordulása első hiteles bizonyítékai. Majd a XII. században II. László ellenkirálynak tulajdonítható kis ezüst pénzek, melyek a világ legkisebb méretű, azaz legapróbb veretei közé partoztak, egy nagy pénzrontási korszak szemléltető példái, mikor is az évi ténzújítás és az állandóan romló finomság miatt a pénzek évről évre silányabbak és kisebbek lettek. Ugyancsak veretési körülményeiknél fogva váltak II. Rákóczi Ferenc 20, 10 és 1 polturás rézpénzei a kuruc felkelés sorsának szimbólumává. A gazdasági nehézségek áthidalására kezdték el a veretésüket és megjelenésük alkalmából — feliratuk után — a népszerű nevük libertás lett. A tömeges verés és a sok hamis példány miatt azonban megrendült irántuk a bizalom, majd elértéktelenedve, forgalmuk egyre nehezebbé vált és ekkor már csak kongó néven emlegette ezeket a nép, szemben a csengő ezüstpénzzel. Az önkényuralom idején elégetésre ítélt Kossuth-bankók hasonló szimbólumaivá váltak az elbukott szabadságharcnak. Vannak pénzfajok, melyeknek megjelenése vagy befutott karrierje jelentős eseményekre utal, illetve fontos események jellemezhetők velük. Megint csak pár példát említve: a Karolingok VIII. századi nagy pénzreformja után a római dénár nevét átvevő középkori dénár, mint a középkor egyetlen valutája nevében összeforrott az egész középkori gazdasági élettel. A XIII. század közepén megindult olaszországi aranypénzverés (Firenze, Genova, Velence és Róma) a levantei kereskedelem nagy fellendülésének köszönhette létrejöttét a Keletről beáramló nagymennyiségű arany révén. Az újkor legnépszerűbb pénze, a tallér, a XV—XVI. századok fordulóján indult hódító útjára, majd későbbi széleskörű elterjedése a bekövetkezett nagy felfedezésekre utal. mert elsősorban az ennek következtében fellendült világkereskedelem fejlődése, másodsorban pedig az új világrészekről nyert rengeteg ezüst Európába áramlása lendítette fel ennek a századok folyamán legkedveltebbé vált súlyos ezüstpénznek a tömeges veretését. A legújabb időből ugyancsak eleven szemléltető példány az angolok által kereskedelmi pénz céljából veretett ún. Honkongdollár, amely a gyarmati kereskedelem, illetve pénzügyi politika jellegzetes terméke. Az európai kultúrától önállóan fejlődő népek idegen kultúrájának ugyancsak jellegzetes termékei az arab népek figurális ábrát nélkülöző, csak feliratból álló éremképei, vagy a két évezredre visszanyúló egységes formával ós technikával készült sajátságos átlyukasztott kínai rézpénzek. A világtörténelem nagy pénzügyi természetű megrázkódtatásainak is hűséges emlékei a pénzek. A római birodalomban a III — I.V. században kifejlődött óriási infláció látható bizonyítékai a roppant tömegben készült kis bronz pénzek. Ezek nagy mennyiségben maradtak fenn és így viszonylag könnyen elérhető szemléltető tárgyak. A XVII. század első évtizedeiben a
