Századok – 1966
A Magyar Történelmi Társulat és a Századok múltjából - Glatz Ferenc: Kísérlet történelmi folyóirat indítására 1865-ben 1278
1294 GLATZ FERENC vei a Századok-at azon szellemi befolyás polcára emelni kegyeskedjék, melynek aztán a legnemesebb ügy fogná hasznát venni, és a magyar név becsületére válnék. Bocsássa meg nagyméltóságod merészségemet, és nem nézvén a kérő csekély voltát, szerencséltessen oly válaszszal, mely az egész mívelt közönség csak legnagyobb örömére fog szolgálni. Magamat hazafias kegyeibe ajánlván maradok Exellenciád alázatos szolgája Pesty Frigyes az első magyar iparbank titkára,80 a magyar akadémia tagja, stb. OL. Filmtár. Erdélyi Nemzeti Múzeum. Mikó és Rhédey család levéltára. Mikó Imre levelezése. 791— 85. cím — 51. 7. Genf. 1865. május 10. Horváth Mihály válaszol Pesty Frigyes felkérésére, üdvözli a megindítandó történelmi lap „eszméjét", egyelőre azonban nem tud cikket küldeni. Genève 6. Place des Alges, rue Adémar — Jabni(î) 1865 ki május 10 kén Tisztelt Ur, Csak néhány nap előtt vettem Pfeiffer Sándor pesti könyvárus81 úr útján Önnek még márczius 25 kén hozzám írt becses levelét; s ez az oka, hogy arra csak most válaszolhatok. Teljesen osztozom Ön nézeteiben egy történelmi szaklap kiadásának szükségességére nézve s megvallom, rég óta csodálkozám, hogy ilyetén lap mindeddig nem keletkezett történetkedvelő nemzetünkben, mely csak is a multakban találhat némi írt a jelen sebeire, meríthet erőt s kitartást bajainak elviselésére. És ennél fogva a mily örömmel üdvözlöm Önnek elhatározását a Századok kiadására: oly szívesen engedek felszólításának, hogy a megindítandó lap munkatársai közé lépjek. A hazától, hazai könyv- s levéltáraktól való távol létem nagyon megnehezíti ugyan olyféle monographiák írását, a minők egy ilyféle lap számára valók. Mert új szempontok a korok, emberek s viszonyok jellemzésében jobbára új adatok alapján keletkezhetnek; új adatok gyűjtését pedig leginkább a hazai, még sok kiaknázatlan kincset rejtő levéltárak teszik lehetségessé, főleg ez oka annak is, hogy a ki elébb, a hazában, inkább a monográphiákkal foglalkozám vala, mióta attól elszakadtam, jobbára az általános történelmünknek künn is könynyebben mívelhető mezejón ügyekeztem napszámoskodni. A mennyire mindaz által erőm s eszközeim engedik, szívesen járulandok némi adalékokkal az Ön által tervezett becses laphoz. Sajnálattal kell azonban kijelentenem, hogy Ön ama kívánatát, miszerint a Századoknak már legelső számai hozzanak tőlem valamely értekezést, a legjobb akarattal is alig fogom teljesíthetni. Jelenleg még egy nagyobb munka van kezem alatt,8 2 mely körülbelül egy hónapig minden időmet igénybe veszi; ennek bevégeztével pedig nyomban valamely fürdőben kellene üdülést keresnem egy kissé megingatott egészségemmel. S így, " Pesty nagyszámú ismert felkérőleveleinek szinte midegyike hasonló gondolatvezetéssel íródott. Az itt közölt levél — a tekintélyes arisztokrata politikusnak kijáró, kötelezően „tiszteletteljes" hangnemén tál —• abban különbözik a többitól, hogy a lapindítás politikai oldalát határozottabban fogalmazza meg. " Horváth Mihály a 48-as vallás- és közoktatásügyi miniszter, a nagy történész ekkor Genfben él, ide ír neki Pesty Frigyes. Mint a Horváth Mihályhoz írt levelek nagy része, ez is eltűnt, nem ismerjük. Pfeiffer Sándor neves pesti könyvkereskedő, aki 1862-ben megvásárolja Emich Gusztáv tekintélyes könyvkereskedését, s ezzel az ország egyik legnagyobb könyvforgalmazója lesz. Minden valószínűség szerint a Genfben 1865-ben megjelent „Magyarország függetlenségi harcának története 1848—49-ben" háromkötetes munkájáról van szó, melyet hamarosan itthon is illegálisan terjesztenek, olvasnak. (Pamlényi Ervin: Horváth Mihály. Bpest. 1954. 79—88. 1.)
