Századok – 1966
A Magyar Történelmi Társulat és a Századok múltjából - Glatz Ferenc: Kísérlet történelmi folyóirat indítására 1865-ben 1278
1288 GLATZ FERENC A lap tartalmára nézve még az a véleményem, hogy habár a hazai történetre kiváló figyelem fog fordittatni, még is szükséges, hogy az általános történet is legyen benne képviselve. Ennek szükségét annyira érzem, hogy a lapban kritikai rovatot is szeretnék nyitni, melyben a jelesebb történeti munkák — akár hazaiak — akár külföldiek megbiráltassanak, természetesen nem az ujdonsági rovatok selejtes modorában, hanem inkább olyanban, minőben a Budapesti Szemlében65 találkozunk. Itt sémit sem szeretnék a véletlenre bízni, melynek eredménye, hogy néha másodrendű munka sűrűen ismertetik, holott a korszakias munka elemzését hallgatással mellőzik, — mert irtóznak tanulmányt fordítani az ily munka megitélhetésóre. Kívánnám, hogy oly állapotban legyünk, miszerint a szerkesztő megküldvón valamelyik munkatársának a megbírálandó munkát, arra számolhasson, hogy talpraesett bírálatot kap. Fognak-e köztünk oly emberek találkozni? Mit mond? Azt tán felesleges mondanom, hogy a történettudományt a legszélesebb értelemben veszem; t. i. nem csak a politikai történet, hanem irodalom-míveltségi történet, régiségtan, életrajz, időtan, heraldica és általjában minden mellékága a történetnek találjon tért a lapban. Az sem lehet célunk, hogy a lapból okmánytárt, vagy nyersanyag halmazát alkossunk, — miként ellenkezőleg az sem, hogy már százszor elmondott dolgok régi pongyolaságukban és a tudományos vívmányok felhasználásának nyoma nélkül, ujolag hozassanak a közönség elé, hanem, hogy a lap fő részén minden cikk önálló dolgozat legyen, ' mely vagy saját jellemzésével, vagy uj szempontok és adatok előadásával igazolja kiadatását. Lehetnek a lapban kisebb rovatok, hol azon töredékek gyűjtetnek, melyek az idő romboló keze alól menekedtek, és becses anyagul fognak szolgálni későbbi munkás történetkedvellőknek. Egy ujdonsági rovatot szánnék mindazon irodalmi vagy társadalmi jelenségek megemlítésére, melyek a történettudománnyal kapcsolatban állnak. Bocsánatot, hogy oly tárgygyal veszem igénybe figyelmét, melyhez Ön illetékesben szólhat mint én. Célom leginkább az, hogy becses nézetét tudjam meg, és igy az ön által is pártolt célhoz közeledhessünk. Kérném egyszersmind, szíveskedjék velem közleni azok névsorát, és lakását, akikre mint munkatársakra számolhatunk.6 6 A történetkedvellők igen tisztelt társasága bizonyára lényegesen mozdíthatja elő a vállalat keletkezését, sőt tán biztosíthatja is. Már ehhez nem szólhatok, mert nem tudom, kik tagjai, és a szervezés is tán a szabadság szélső határával azonos. Tisztelt barátom discretiójára bízom magamat, ha tán ügyetlen kérdést teszek, — de a történeti lap életbeléptetése érdekében tudakozódom, vájjon benne vannak-e a történetkedvellők társaságában mind azok kikről a közvélemény várná, hogy annak törekvéseiben részt vegyenek ? Ha még akként nem állna a dolog, oda kellene ezt mielőbb vinni, hogy a társaság szellemileg, anyagilag oly nyomadókot adhasson fellépéseinek, mely a történettudomány előnyére válnék. Ha a társaság, miként szeretném és reményiem, oly módon alakult össze, akkor egy az ő firmája alatt megjelenő folyóirat, — még pedig mely első a maga nemében nálunk, — a sikerhez jó útlevéllel el van látva, de viszont a társaság is meríthet a vállalatból életerőt, és biztos támaszt nyer, hogy a történettudomány a hazában buzgó barátokat, mívelőket nyerjen. Mily címet javasol ön a folyóiratnak? Történetkedvellők lapja? A történet nyomai ? A mult hangjai ? Az idő szózata ?6 7 Bár találkozhatnék mielőbb ismét önnel. Mindig nagy élvezetet hoznak nekem e rövid percek, — és a levelezés nem mindent pótol, főleg, miután Ön jobbra fordíthatja idejét, mint levelezni.6 " Baráti szeretettel szorítván Önnel kezet, maradok igaz tisztelője Pesty Frigyes Eredeti kéziratos levél. Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára (továbbiakban: MTAK) Kézirattár. Ráth Károly levelezése II. köt. Magyar Irodalmi Levelezés. 4—r. 163. •s A Csengery által szerkesztett Budapesti Szemle ismertetési rovata — az Irodalmi Szemle — külföldi és magyar munkákat is nem egyszer 8—10 nyomtatott oldalon ismertetett. Ezek az ismertetések azonban nem mentek túl általában a tartalmi ismertetésen. " Mint Bevezetőnkben mondottuk, a Delejtű munkatársai közül többet-a Dunántúliak gerincét—Ráth javasolta Pestynek. Rajtuk kívül most Kubinyi Ferenc címét küldi. (Ráth Károly—Pesty Frigyes. 1865. júl. 12. Pesty Frigyes Vegyes Iratai II. 178. 1. QSzKK Fol. Hung. 1115.) " Ráthnál tett októberi látogatásakor a „Magyar történelmi Szemle" címről volt szó. (OL. Thaly-cs. lvt. Ráth Károly—Thaly Kálmán. 1864. okt. 22.) "Épp a személyes érintkezés ez általános hiánya miatt alakult ki pl. a Dunántúli Történetkedvelők ,,szervezési alapját" képező hatalmas levelezés. i