Századok – 1966

Vita - Tudományos ülés a Magyarországi Szociáldemokrata Párt I. kongresszusának 75-ik évfordulója alkalmából (B. Gy.) 1241

VITA Tudományos iilés a Magyarországi Szociáldemokrata Párt I. kongresszusának 75-ik évfordulója alkalmából 1965. december 8-án az MSzMP KB Párttörténeti Intézetében tudományos ta­nácskozás keretében emlékeztek meg a Magyarországi Szociáldemokrata Párt I. kong­resszusának 75-ik évfordulójáról. Az ülésen a Párttörténeti Intézet, a Magyar Tudo­mányos Akadémia Történettudományi Intézete, az Országos Levéltár, valamint több fóvárosi és vidéki egyetemi tanszék munkatársai vettek részt. A tanácskozást Vass Henrik, a Párttörténeti Intézet igazgatója nyitotta meg. Bevezető szavaiban hangsúlyozta, hogy ahhoz hogy a ma problémáit megértsük, születé­sük és megjelenésük pillanatában kell megvizsgálnunk őket. A magyar munkásmozgalom sok sajátos vonása már a kialakulás pillanatában jelentkezik, hogy végigkísérje a fejlő­dés egész folyamatát. A Szociáldemokrata Párt történetének alkotó, marxista feltárása egyike legaktuálisabb feladatainknak. Az elmúlt években jelentős lépéseket tettünk előre ezen az úton. Felszámoltuk a korábbi évekre jellemző szektás, dogmatikus, az SzDP múltját rágalmazó szemléletet, amely a személyi kultusz egyik kísérőjelensége volt. A helyes, marxista álláspont kialakítása során, az ezt elősegítő vitákban azonban egy újfajta dogmatizmus jeleivel is találkozunk. Erre a szemléletre az a jellemző, hogy telje­sen kritikátlanul vizsgálja a Szociáldemokrata Párt tevékenységét, mentegeti azokat a hibákat, amelyeket az fejlődése során elkövetett; igyekszik felmenteni a párt jobboldali vezetőit történelmi felelősségük alól. A vizsgálat során csökkenteni törekszik a kommu­nista mozgalom érdemeit, el próbálja kendőzni azt a vitathatatlan tényt, hogy a magyar munkásmozgalom harcaiban történelmileg a kommunisták oldalán volt az igazság. Ez a szemlélet akadályozza az SzDP történetének helyes értékelését. Csakis ezt leküzdve tudjuk a szociáldemokrata mozgalomban mindazt, ami előre mutató, az őt megillető helyre — a magyar munkásmozgalom dicső hagyományai közé — helyezni. Vass Henrik rámutatott azokra az eredményekre, amelyeket a szociáldemokrácia története korai korszakának feltárásában eddig elértünk. Kiemelte a Magyar Munkás­mozgalom Története Válogatott Dokumentumai sorozat szerepét, amelynek negyedik kötete most került nyomdába. Ugyanakkor — mint hangsúlyozta — még számos fehér folttal, még nem kellőképpen kimunkált területtel találkozunk. Ilyen feldolgozat­lan téma — többek között — a Magyarországi Altalános Munkáspárt története; a mar­xizmus behatolása a magyar munkásosztály tudatába; az SzDP ós a nemzeti kérdés, il­letve a magyar függetlenség problémája; a Szociáldemokrata Párt szervezeti fejlődése stb. E kérdések részletes feldolgozása olyan adósság, amelynek törlesztése történészeink fontos és megtisztelő feladata. A tanácskozás fő referátumát S. Vincze Edit kandidátus, a Párttörténeti Intézet tudományos főmunkatársa tartotta ,,A Magyarországi Szociáldemokrata Párt első kong­resszusának történelmi körülményei" címmel. A referátum abból indult ki, hogy a Párizsi Kommün leverésétől a századfordulóig terjedő időszak munkásmozgalmának fő feladata Európában az önálló proletárpártok létrehozása volt. Ezt tűzte ki az I. Internacionálé 1871 szeptemberi londoni konferen­ciája is. A magyarországi munkások legjobbjai megértették az új, a vagyonos osztályok által alakított minden régi párttal szembehelyezkedő munkáspárt létrehozásának szük­ségességét. Ezt bizonyítják a hetvenes évek pártalakító kísérletei, amelyek 1880-ban a Magyarországi Általános Munkáspárt megalakításához vezettek. Az előadó hangsúlyozta azt a tényt, hogy az Általános Munkáspárt valójában szo­ciáldemokrata párt volt. Nem vezetőin és tagjain, hanem a hatóságokon múlott, hogy nem használhatta a „szociáldemokrata" elnevezést. I'rogramja azonban a szociáldemokraták valamennyi lényeges követelését tartalmazta.

Next

/
Thumbnails
Contents