Századok – 1966

Közlemények - Szinai Miklós: Bethlen István a Szkoropadszki kapcsolatai 1218

Szinai Miklós : BethleD István és Szkoropadszki kapcsolatai Az első világháború után, a 30-as évek közepéig — tehát míg a fasizmus Németországban is hatalomra jutott, konszolidálódott es támadásba lendült — a magyar ellenforradalmi rendszer volt Európa illegálisan szervezkedő, szélsőjobboldali, fasiszta elemeinek egyik legfontosabb támaszpontja. A magyar ellenforradalmi kormányok már 1920-tól támogatásban részesítették a német revansista és fasiszta szervezeteket, menedéket adtak a visszavonuló fehérorosz ellenforradalmároknak, a horvát és szlovák szeparatistáknak, hosszú éveken át jelentős anyagi és politikai segítségben részesítették az osztrák köztársaság ellen szervezkedő Heimwehr-elemeket és más szélsőjobboldali osztrák politikai csoportokat. A mindenáron revízióra törő magyar kormányok nemcsak a rokon szovjetellenes szélsőjobboldali elemeket keresték ezekben a kalandor csoportokban, hanem revíziós politikájuk eszközeit is. 1933 után — bár a magyar kormányok érdeklődése nem szűnt meg e csoportok iránt — az új fasiszta erőközpont kialakulása és ennek a versaillesi békerendszer elleni fellépése háttérbe szorította a magyar külpolitikának ezt az oldalát. Az ellenforradalmi rendszer első másfél évtizedében azonban e különböző nemzetekhez tartozó szélsőjobboldali elemek támogatása a magyar külpolitika rendszerének szerves részét képezte. Ez adja meg a jelentőségét az alább közölt-iratoknak, melyek a magyar kormányzatnak egy eddig kevéssé ismert ilyen jellegű kísérletét, Bethlen Istvánnak az ukrán ellenforradalmi emigráció egyik csoportjával való tárgyalásait világítják meg.1 Az ukrán fehér emigráció az ukrán ellenforradalom vereségéből keletkezett. A közölt diplomáciai jelentések és levelek még mindég az ukrán kérdésről beszélnek, holott az „ukrán kérdést" a cári elnyomás évszázadai után maga az ukrán nép oldotta meg. 1917-ben az orosz februári forradalom után az ideiglenes kormány is elutasította Ukrajna önrendelkezési követelését. Az oroszországi proletárforradalom azonban hatalomrajutása után rögtön megvalósította a népek önrendelkezési jogaira vonatkozó programját. Bár Ukrajna élén 1917 októbere után az ún. Központi Rada állt — ami a mi Nemzeti Tanácsunkhoz hasonló vezető szerve volt az ukrán polgári pártokból alakult különböző helyi bizottságoknak — 1917. december 4-én a Népbiztosok Tanácsa a következő kiáltványt 'A közlésre kerülő iratok a Magyar Országos Levéltárban (a továbbiakban: OL) , Bethlen István miniszterelnöki (K. 468) ún. félhivatalos (nem a korabeli Miniszterelnökség i rattára, hanem a miniszterelnök mindenkori személyi titkára által iktatott, tehát bizalmas) irataiban találhatók. Közlésünk a Bethlen és Szkoropadszki kapcsolatára vonatkozó valamennyi itt őrzött iratot tartalmazza. Csak a 11. sz. alatt közölt, kétségkívül az ügyhöz s zervesen tartozó iratok találhatók a Külügyminisztérium Levéltárában.