Századok – 1966

Közlemények - Simonyi Henri: Visszaemlékezések 98

VISSZAEMLÉKEZÉSE К. 115 Szegeden. Már én akkor nem voltam ' olt, amikor később a fönt említett Oondrecourt tábornok jött át Aradról francia parancsnokul. Oondrecourt királypárti reakciós volt, az aradi ellen­forradalmárok nagyon megértették vele egymást. Oondrecourt tábornok Szegedre kerülve nagy barátságot tartott Zadravetz páterrel is, Horthynak későbbi tábori püspökével, a frankhamisítóval. Zadravetz páter még a Károlyi-kormány idején azt fújta Szegeden, ahol ferencrendi plébános volt a Felsővárosban, hogy ö szíve és lelke szerint is demokrata! Nem is lehetek én más, mondogatta, hiszen Szent Ferenc fia vagyok ! A kommunizmust mi a magunk területén már századok óta megvalósítottuk és közösségi életben élünk. Ez a kommunizmus a legideáli­sabb életközösség és forma. Sieyès abbé, vagy a magyar Martinovics apát egészen jó forra­dalmárok voltak. Ö, Zadravetz páter jómaga is szükségesnek tartja a haladást. Elsősorban pedig gazdasági reformokat sürget ő is, a még uralkodó kapitalizmus letörésére. Zadravetz páter a szegedi Katholikus Tudósítóban azt írta ekkor, hogy a mi őszi rózsás októberi, Károlyi Mihály vezette forradalmunk megmozdított mindent, ami eddig el volt nyomva. Le a régi rendszerrel ! Ami pedig eddig a püspöki és általában a főpapi kinevezések körül nálunk folyt, az csak korrupció volt ! A régi világ azonban megbukott. Ha egyik másik gazdag és óstilü pap bácsi morog is egy kissé érte, —a megújhodott, megfrissült autonóm egyház ma jd végez vele ! Mily nagyot fordult ez az álszent pap a fehér világban! Somogyi Szilvesztert a franciák kivonulása után, a fehér uralom alatt, amikor én már emigrációban éltem Becsben, a szegedi ellenforradalmárok bevádolták, hogy támogatta a vörösöket. A polgármestert fegyelmi bíróság elé állították. Nem lett azonban semmi baja, meri melléje állt a nagy Somogyi-család és a város nagy többsége. A fegyelmi bíróság előtt többek között azzal vádolták, hogy a szegedi Kaszinóban sokak előtt kijelentette, hogy igenis ö barátja a magyar kommunistáknak, nekik van igazuk. Erre a vádra a válasza ez volt: Valóban igaz, mondottam többször is, hogy minden becsületes magyar embernek támogatnia kellene a kommunistákat, ahogyan akkor én is tettem. Ez az egy mód volt rá, hogy megvédjük a magyar hazát, amelynek a védelmére alakult meg 1919 márciusában a magyar tanácskormány. Vádolták azzal is, hogy városi diszfogatot bocsátott a Szegedről menekülő kommunisták rendelkezésére. Somogyi válasza erre ez volt : Ő csak emberségesen beleegyezett abba, hogy a kommün bukásakor ezek valóban elmenekülhessenek. A többivel ő nem törődött. Különben nem városi diszfogatot, hanem csak rendes városi kocsit adatott, mert akkor vonat még nem indult Szeged­ről. A menekültek közt volt dr Hollós József is, a városi kórház addigi főorvosa, a szegedi munkások, kisemberek jó barátja, ingyen gyógyítója, akit segíteni neki emberi kötelessége volt. Vádolták, hogy eljárt a kommunista dr. Szakáll József rendőrkapitány érdekében is, amikor a szegedi ellenforradalmárok az elmozdítását és szigorú megbüntetését követelték. —. Ez a színigazság! — felelte. Megérdemelte a segítségem. Elmondta Somogyi a bizottság előtt, hogy a francia megszálláskor a szegedi munkások arról tárgyaltak, hogy gépfegyverekkel s ágyúkkal is megtámadják a franciákat, s kiverik őket Szegedről. Erre ő beszélt velük és meggyőzte őket, hogy ebből nagy bajuk lenne. Udmrdy és Neubörger, a szegedi kommunista párt vezetői közül ezután bejelentette, hogy a munkásság letett a támadásról. A kommün bukása után azokat is üldözték, akik ugyan nem léptek be a kommün alatt a pártba, de az új rendszer szép alkotásai lelkes híveinek bizonyultak. Csak természetes, hogy akkor az üldözöttek sorában volt Móra Ferenc is, a Somogyi-könyvtár és a Múzeum igazgatója. De a pAgármester őmellette is kiállt, s megmentette. Az októberi forradalom után Juhász Gyula, a költő, aztán a szocialista Wallisch Káljpán — ugyanaz, akit később a kommün bukása után a fehérek Nyugat-Magyarországon elfogtak, s utána kivégeztek, továbbá dr. Czibula Antal sűrűn jártak el Móra Ferenchez, s négyesben vitatták meg, hogy mi lett az oly szépen indult októberi forradalomból, amely polgári forradalomnak indult, s az is maradt. Ők ti. mást vártak. Már március elején, tehát a Tanács­köztársaság előtt, megmondotta Móra Ferenc, hogy ő szentül hiszi, biztos is benne, hogy nálunk rövidesen fordul majd a világ! És ahogy láthattuk, fordult is. De Szegeden csak pár napig tarthatott a Tanácsköztársaság, s a várost hamarosan a francia megszálló katonaság tartotta kezében. * Pár hetes tartózkodás után visszamentem Budapestre. Május elsejét már itt ünnepel­hettem. A románok május vége előtt győzelmes csapatainkkal fegyverszünetet kötöttek, Böhm

Next

/
Thumbnails
Contents