Századok – 1966

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1005

1026 FOLYÓIRATSZEMLE 1026 kőzze! siettetni fogja, s ha kell, ennek érde­kében kész a politikai tömegsztrájkra is". A miskolci tömegmegmozdulásnak, a Szo­ciáldemokrata Párt hibájából, sajnos, nem balra-, hanem jobbratolódás lett a követ­kezménye. A miskolci, zömében kisipari munkásság nem a nagyszámú diósgyőri nagyipari proletariátus, hanem a kispolgári tömegek felé orientálódott. — SZECSKÓ KÁ­ROLY Az 1918-as novemberi parasztmozgal­mak Borsod megyében c., anyagban gazdag tanulmányában megállapítja, hogy a pa­rasztmozgalmak kezdeményezői Borsod­ban is elsősorban az Oroszországból haza­tért hadifoglyok, az ipari munkások, néhol nők voltak. A város közelében levő falvak­ban intenzívebb volt a parasztmozgalom, mint máshol. A nép forradalmi mozgalma elsősorban a régi államhatalom helyi képviselői, a jegyzők, papok, de rajtuk kívül a falusi kiskereskedők, gazdag pa­rasztok és földbirtokosok ellen is irányult. Követeléseinek középpontjában a paraszt­ság évszázados álma, a földosztás állott, még a Buza Barna-féle földreformtervezet kihirdetése előtt. A megye földbirtokosai 1918. november 16-i miskolci nagygyűlé­sükön kísérletet tettek arra, hogy a föld­reformot a maguk érdekeinek szűk keretei közé szorítsák. A falun a köztársaság esz­méje terjedőben volt. A változatos elne­vezés alatt különböző funkciókkal működő Borsod megyei tanácsok osztályszempont­ból az országos viszonyoknak megfelelően tagolódtak. A tanulmány befejező része megvilágítja a Borsod megyei értelmiség helyzetét a forradalomban. Míg a jegyzők, papok általában ellenségesen álltak szem­ben a forradalommal, a tanítóság aktívan támogatta, és szerepet vállalt benne. — B. B. SOPRONI SZEMLE. XIX. évf. (1965) 2. sz.: HILLER ISTVÁN Sopron a fasiszta sajtó tükrében (1944. okt. 15. — 1945. ápr. 4.) címmel a korszak helyi sajtójának alap­ján rajzol sokoldalú képet a város életéről: a nyilas uralom tombolásáról, népbutító (és teljesen hitelét vesztő) propagandájáról, az életviszonyok alakulásáról, a zsidóelle­nes intézkedésekről. — SIMKOVICS GYULA A mezőgazdasági termelés és termelőerők fejlődésének néhány vonása Sopron megyé­ben a XIX. sz. végén című (a folyóirat 1964:1. számában megjelent cikkéhez csat­lakozó) tanulmánya a mezőgazdaságban kibontakozó tőkés fejlődésnek Sopron me­gyében az ország többi részéhez képest gyorsabb menetét hangsúlyozva kiemeli, hogy ennek során itt a porosz út negatív hatása rejtettebben érvényesül ; a kötött for­galmú birtokok nagy aránya folytán korán jelentkezik az intenziválásra vaió törekvés. Elősegíti ezt az, hogy az agrárválság a nyugati piacok közelsége folytán itt kevés­bé pusztító hatású. Statisztikai tábláza­tok mutatják a művelési ágak így befo­lyásolt változását: ennek során megszűnik az ugaros művelés ós helyette a vetésforgó terjed el; növekszik a műtrágya felhaszná­lása, a termelési szerkezetben a takarmány­féleségek lépnek előtérbe, növekszik a gé­pesítés. A tanulmány végül az élvonalba tartozó kapuvári Esterházy-uradalmat mu­tatja be. Szerző szerint a belterjesség a kisárutermelés versenyképtelenségét nö­veli, egyúttal kifejezi a gazdaság Ausztriá­tól való függőségét, mely nem engedi létrejönni a saját belső talajon épült önálló mezőgazdaságot. — A Helytörténeti Adat­tárban GARAI LENKE Az 1930. szept. 1-i tüntetés Sopronban címmel a helyi sajtó alapján ismertéti az eseményeket: az ille­gális kommunista szervezkedés és a sop­roni munkásmozgalom néhány vezet >jé­nek érdekes portréjával. — BORBÉLY SÁNDOR ,,Nihilista" darab a. soproni szín­padon (1906) (Látványosság és politika) címen egy, az 1905 — 07. évi orosz forrada­lom idején írott „Láthatatlan kezek" e. rómdráipa-operett soproni előadását is­merteti. A darab a Budai Színkörből ke­rült le Sopronba: a technikai trükkökkel élénkített giccses ós reakciós rémdráma jellemzőe i mutatja a tömegeknek az orosz­országi események iránti érdeklődósét ki­használni, és egyben reakciós irányban befolyásolni kívánó, elüzletiesedett szín­házi viszonyokat. —- CSATKAI ENDRE a soproni szőlőkben a XVIII. században pusztító (s még 1925-ben is óriási károkat okozó) katasztrofális serególyinváziók elle­ni régi védekezési módszerekről közöl érde­kes adatokat. — KOVÁCS JÓZSEF Sopron nagy humanista polgármesterének, Lack­ner Kristófnak temetését és Schwanhoffer Kristóf ott elmondott, életrajzilag becses adatokat tartalmazó gyászbeszédet ismer­teti. Soós—GYULA Kugler Pál Ferenc sopro­ni szobrász (1836—1875) életét és a városha­tárán is túlterjedő munkásságát mutatja be. — HÁZI JENŐ Adler Györgynek, a város első névleg is ismert, 1536 —1547 közt tevé­kenykedett toronyzenészónek életéről kö­zöl adatokat. Adler II. Lajos dobosa volt, részt vett a mohácsi csatában, ott meg is sebesült; soproni évei alatt ga­rázda magatartása miatt sok kellemetlen­sége volt, amit a tanács művészi képességei miatt sokáig elnézett, de mikor maga mondott fel, börtönbe csukták, honnan csak királyi közbelépésre szabadult ki: Sop­ronból Znaimba távozott ugyancsak torony­zenésznek. — FRIED ISTVÁN Ribay György és Sopron kapcsolatát a magyar, szlovák és cseh kulturális kapcsolatok szempont-

Next

/
Thumbnails
Contents