Századok – 1966

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1005

FOLYÓIRATSZEMLE 1017 saját, kuruc Mária-kultusz megteremtésére irányuló, fóleg irodalmi, kísérleteket vizsgálja. — М. PÁSZTOR JÓZSEF Irodalmi síjtóper 1931-ben címen a Párttörténeti Intézet archívumában található törvényszéki iratok alapján ismerteti a Szabad írás című legális kommunista folyóirat ellen 1934 — 1936-ba . lefolytatott sajtópert. A per vádlottai Müller Lajos kommunista nyomdász, a lap szerkesztője, E. Kovács Kálmán és Darvas József voltak. A vád tárgyát szocialista szellemű és a Szovjetuniót elismerő hangon tárgyaló cikkek képezták. A cikk közli a per néhány iratát.—Sz. M. KÖZGAZDASÁGI SZEMLE XII. évf. (1965) 10. sz. JÁNOSSY FERENC A háborúd utáni helyreállítási per tó íusok jellegzetességei és a japán ,.gazdasági cscda" vége cimen azt mutatja ki, hogy a német, olasz ésjapán un. gazdaság csoda, a gazdaság fejlődés szokatlanul meredek fellendülési szakasza nem egyéb, mint elnyújtott helyreállítási periódus. Ez szükségszerűen és hirteleu megszűnik, mihelyt az ország eléri az ugyanerre az időre normális viszonyok között általa elérni lehetséges szintet. Megállapítja, hogy Japánban ez az átmeneti szakasz lezárult, s ráadásul a japán ipar egyszersmind arra a pontra ért el, ahol az eddigi extenzív fejlődést az intenzív fejlődés kell, hogy felváltsa, ami (kb. a soron levő évtizedben) fejlődésének fokozott lelassulását fogja eredményezni. — O. M. MAGYAR FILOZÓFIAI SZEMLE. IX. évf. (1965) 6. sz.: ÁGH ATTILA A marxi társadalmi cntrlógia kialakulása és néhány I kérdése -c. tanulmányában a tervgazdaság és a termelés társadalmi irányításának szükségletéből kiindulva, az általános termelőtevékenység alapfogalmainak mélyebb értelmezését tűzi ki feladatául Marx művei alapján. A termelőerők marxi fogalmát az eltárgyiasulás folyamatából eredezt°ti, és objektív, valamint szubjektív vonatkozásaik egységében vizsgálja. A fogalom így magába foglalja a társadalmi viszonyok fogalmát is, mégpedig két különböző értelemben: először mint társadalmi termelési viszonyokat általánosságban, másodszor mint társadalmi anyagi viszonyokat. Első értelmezésben a termelési viszonyok fogalma a társadalmi, a másodikban a gazdasági viszonyokkal lesz szinonim. A munkamegosztás a termelési viszonyok belső, a tulajdon azok külső, formális oldalát képezi. A termelési mód fogalma a termelőerők mozgásának technikai-társadalmi feltételeit és általános ismérveit foglalja magában. A tanulmány végezetül fenti fogalmak dogmatikus sztálini torzulásait tárgyalja, s eredeti marxi értelmük helyreállítását követeli. — HELLER ÁGNES Létezett-e egységes reneszánsz embereszmény? c. tanulmányában a közkeletű reneszánsz értelmezéssel vitázva, Athén és Firenze összevetésének példáján keresztül hangsúlyozza a reneszánsz-kori gazdasági és társadalmi viszonyok alapvetően új voltát. Ezen a bázison bontakozik ki a reneszánsz új emberfogalma, a dinamikus ember, amely alapjában egységes. Ezzel szemben a reneszánsz konkrét embereszményei rendkívüli gazdagságot és változatosságot mutatnak ugyan, de mindezek a dinamikus emberfogalom talaján sarjadtak. Az emberfogalom és embereszmény korábbi egységét magasabb fokon a marxizmus állítja helyre. Ugyancsak a marxizmussal születik meg a kifejezett társadalom-fogalom, amit az egész megelőző fejlődés — a reneszánszot is beleértve — nem ismer. — M. JOVCSTTK A leninizmus és a filozófiatörténet mint tudomány címen néhány metodológiai problémát elemez a nemrégiben megjelent hatkötetes szovjet filozófiatörténet alapján. A marxista filozófiatörténet főirányát a haladó filozófiai örökség, a filozófiai gondolat fej -lődésének fő törvényszerűségét a materializmus és az idealizmus, a dialektika és a metafizika harca jelenti, amelyet azonban a leninizmus minden dogmatizmustól menten értelmez. Az új filozófiatörténeti szintézis feltárta a materializmus ós a dialektika egész történeti fejlődését (a Marx előtti materializmus két formájához hozzácsatolva harmadiknak az orosz forradalmi demokraták materializmusát) és tetőződését a marxizmusban. A filozófiatörténet lenini koncepciójának alapja a társadalmi, ezen belül a filozófiai eszmék objektív anyagi meghatározottsága. A leninizmus szembeszáll a nacionalista és kozmopolita koncepciók minden formájával, lett légyen az akár az Európa-centrizmus, akár a kínai filozófusoktól az utóbbi időbei képviselt aziocentrizmus, és a filozóf iai gondolat fejlődésének internacionalista elvét vallja. A leninizmus harcostársainak tekinti a kultúra nagy vívmányaióit harcoló idealista filozófusokat is, de ugyanakkor bírálja is őket. — B. B. MAGYAR NYELV. LXI. évf. (1965) 2. sz.: MOÓR ELEMÉR A paszkcncától a ruháig c. tanulmányában a kender- és lenfeldolgozás technikájának és szakszókincsének (paszkonca, mocsolya, tiló, gereben, kóc, guzsaly, pereszlen, motolla, pászma, szátyva, ruha) egységes, X. századi szlovák eredetét bizonyítja. Mindezt a magyarszlovák vegyesházasságok révén ismerte meg a magyarság, amely a közhittel ellentétben nem fél-nomádként, hanem valódi nomádként érkezett a Kárpát-medencébe. j