Századok – 1966

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1005

FOLYÓIRATSZEMLE 1013 hagyni a mezőgazdaság útjának, sem pedig az ország függőségének problémáját. Ugyanakkor megállapítja, hogy a koncepció túlzásai ellenére a mfi maradandó értéke a kisárutermelós paraszti-falusi formáinak kutatása terén elért eredménye. — NAGY LÁSZLÓ Néhány gondcint és kritikai megjegyzés ti. Várkonyi Ágnes A nemzet, a haza fogalma a török harcok és a Habsburg-ellenes küzedelmek idején című tanulmányához c. írásában a tanulmány egyes részleteit boncolgatva, lényegében véve azt kifogásolja, hogy Várkonyi elhallgatja, ill. nem emeli ki eléggé, hogy a XVTI. századi Habsburg-ellenes küzdelmek ,.népünk történetében a haladást vitték előre", hogy a bennük való részvétel nem állt ellentétben az elnyomottak osztályérdekeivel, hogy e harcok igazságosak voltak, s „honvédő" ideológiájuk csak ismeretelméleti és nem politikai szempontból volt „hamis" ideológia. — VÁRKONYI ÁGNES válaszában részletekbe nem bocsátkozva, Nagy László módszerét bírálja: tendenciózusan idéz, nem alkalmaz forráskritikát, s hivatkozásai pontatlanok. — O. M. Egyéb tudományos folyóiratok BÉKE ÉS SZOCIALIZMUS. VIII. évf. (1965) 9. sz.: Sz. LUVSZAN A japán militaristák szétzúzásának nemzetközi jelentősége címen a Japán feletti győzelem 20. évfordulója alkalmából eleveníti fel a japán imperializmus hódító törekvéseit, a második világháborúban folytatott hadjáratainak történetét, valamint a szövetségesek ós ezek sorában elsősorban a Szovjetunió küzdelmét a japán imperializmus ellen. Megállapítja, hogy az amerikai atombombák ledobását a hadihelyzet nem kívánta meg, valamint, hogy a japán haderőre elsősorban a Szovjet Hadsereg által mért csapás lehetővé tette a nemzeti felszabadító harc nagymérvű fellendülését. A cikk végén a szerző összefoglaló képet ad a Távol-Kelet problémáinak háború utáni fejlődéséről. 10. sz.: KÁLLAI GYULA A polgári nemzettől — a szocialista nemzetig címen az MSzMP Politikai Akadémiáján elhangzott előadása alapján írt cikke azt a folyamatot vizsgálja, melynek során a „nemzeten kívülinek" bélyegzett, hazaárulónak kikiáltott magyar munkásosztály, pártja vezetésével, az antifasiszta nemzeti összefogás gondolatával elindulva, fokozatosan megteremtette a szocialista nemzet kialakításának objektív feltételeit, s ezek körében a nemzeti egységet. Végigkísérve e harci folyamat főbb történelmi szakaszait, az első fordulópontot 1944 végén a demokratikus állanihatalom kialakításában, a másodikat az 1947 —48-as fordulatban, a munkásosztály hatalmának megszervezésében jelöli meg, elutasítva azokat a nézeteket, melyek szerint a fordulat végrehajtása elsietett volt és ezért indokolatlanul leszűkítette a létrejövő szocialista hatalom osztálybázisát. Megállapítja, hogy az 1948— 49-ben végrehajtott államosítás döntő lépést jelentett a szocialista nemzetté fejlődés útján, a továbbhaladást azonban egy időre megakadályozta a pártvezetésben 1948 után megerősödött személyi kultusz és a dogmatikus politika, amely a revizionizmus erősödésével együtt gátolta a népfront-mozgalom fejlődését ев a szocialista nemzeti egység kialakulását. Ez a polgári nemzet erőinek továbbélését és feléledését segítette, és elvezetett az 1956-i ellenforradalomhoz. Ennek leverése és a szocialista hatalom konszolidálása után a most már torzulásoktól mentes politika keretében nagy jelentőségű változást eredményezett a mezőgazdaság szocialista átszervezése 1959—1960 folyamán. Ezzel létrejött a szocialista nemzet kialakulásának utolsó objektív feltétele. E történeti fejlődós során eltűntek a kizsákmányoló osztályok, a proletariátusból szocialista munkásosztály vált, mely Magyarország vezető osztálya lett, megszűntek a parasztságot megosztó vagyoni különbségek és érdekellentétek, átalakult az alkalmazott- és értelmiségi réteg, s mindez lehetővé tette, hOj. y a párt VIII. kongresszusa a szocialista nemzeti egység kialakítását tűzze ki célul. Kállai Gyula leszögezi, hogy a nemzeti 'egység fejlesztésének értelme az egész nemzet felsorakoztatása a szocializmus felépítéséért folytatott közös munka frontján. Nemzetünk akkor válik majd szocialistává, ha a szocializmus a termelés, a tulajdonformák és a társadalmi tudat területén egyaránt leküzdi a kapitalizmus maradv ányait. 12. sz.: Az internacionalizmus eszméi legyőzhetetlenek címen rövidítve közli a Komintern VIT. kongresszusának 30. évfordulója alkalmából Prágában rendezett nemzetközi találkozón elhangzott felszólalásokat. PONOMARJOV, az SzKP KB-ának titkára általános értelemben méltatta a kongresszust, JOHANN KOPLENIG, az Osztrák KP tiszteletbeli elnöke elsősorban a kongresszus stratégiai orientációjával, a demokratikus szabadságjogok védelmére irányuló harccal, HALED BAGDAS a Szíriai KP KB-ának főtitkára e harc kommunista vezetésének szükségességével, JACQUES 20 Századok 1966/4—5