Századok – 1966

Történeti irodalom - Budapest munkásmozgalma 1919–1945 (Ism. Rozsnyói ágnes) 1003

1003 TÖRTÉNETI IRODALOM azonosul a magyar uralkodó osztály érdekeivel. 1521-ben azonban Ferdinánd szolgálatába lép, de 1524-ben már Rómában van mint pápai prelátus. A város bevétele után karrierje megtörik, újból a Habsburgok szolgálatába akar lépni, de sikertelenül, s e kísérletei kegyvesztetté teszik a kúriában is. Irodalmi működését elemezve szerző rámutat arra, hogy egyénisége a Mohács előtti elvilágiasodott, anyagias, ám a hazai politikai életben s a humanizmus pártolásában vezető szerepet játszott magyar egyházi vezetők közé pontosan beleillik. — Szalainai Rezső Bél Mátyás ifjúságát ismerteti, összegyűjtve a vonatkozó adatokat, hangoztatva Bél kétségtelen magyar anyanyelvűségét (elsősorban néhány fiatal korban írott szép magyarságú versezete alapján), — ám ugyanakkor azt is, hogy szlovák vidéken töltött gyermekkora a szlávságnak is megértő és elismerő barátjává tette, igazi patriótává. — Lengyel Béla „Masereel Magyarországon az ellenforradalmi negyedszázadban 1919—1944" című tanulmánya a kiváló grafikus forradalmi témájú munkáinak hatását mutatja ki egyrészt a kor hazai haladó művészeti irodalmában és kritikájában, másrészt az antifasiszta mozgalmakhoz közelálló grafikusok munkájában, a kommunista mozgalom illegális röplapjainak művészi megformálásában. Egészében vizsgálva a köteteket, megállapíthatjuk, hogy az Évkönyv fent ismertetett cilikei a könyvtár dolgozóinak a társadalomtudományok valóban széles területére kiterjedő, széleskörű és aktív érdeklődéséről tesznek tanúságot. Jeleként annak, hogy az előszóban megfogalmazott igényeknek messzemenően készek és képesek is eleget tenni). VÖRÖS KÁROLY BUDAPEST MUNKÁSMOZGALMA 1919-1945 (Budapest munkásmozgalmának válogatott irodalma 1919. aug. 1. — 1945. február 13.) Bibliográfia. — Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. 1965. Második, átdolgozott kiadás. 475 1.) A könyv az 1959-ben igen alacsony példányszámban megjelent 3 kötetes kiadvány átdolgozott ós újraszerkesztett változata. így a munka, most már könyvalakban terjesztve, betölti hivatását, fontos segítséget nyújtva mindazoknak, akik a főváros két világháború közötti életével, munkásmozgalmával kívánnak foglalkozni. Az új kiadás is válogatott anyagot közöl, mely az adott körülmények között — a hatalmas adathalmazt ismerve — az egyetlen lehetőség volt a szerkesztők számára. Az előző kötet nehézkesebb beosztásán változtatva egyszerűbb tematikai csoportosításban, előnyösebben áttekinthető, élőbb anyagot talál a kutató. E rendszerezési szempont legjobban a „Sajtó" c. fejezetben észlelhető. Itt ugyanis a szerkesztők az első kiadás maguk alkotta korlátait áttörve, egységesen fogták össze a címanyagot, és — nagyon helyesen — a kutatókra bízták az elrendezését, ami a kutatási tematikától függően nagyon változatos lehet, nem erőltetve be formálisan szerkesztett keretek közé. Ennek az elvnek érvényesülése eredményezi, hogy összefüggő kép alakul ki a tárgyalt korszak munkássajtójáról, s ha figyelemmel olvassuk az egyébként igen mértéktartó hangú ós terjedelmű annotációkat, a sajtóban vívott éles osztályharcot is érzékelhetjük. A kötet beosztása logikus ós arányos. „A munkásosztály helyzete", és a „Munkáspártok és a befolyásuk alatt álló mozgalmak. — Politikai elnyomás" c. fejezetek időrendi beosztásukkal segítik a tájékozódást. Az előbb már említett „Sajtó" és a „Községi és országos képviselő választások" c. részek éppen osztatlan egységükkel adnak jól használható adatokat a kutatóknak. A legnagyobb helyet a kötetben a szakszervezeti anyag kapta. Ezért helyes volt ezt a fejezetet szakmák szerinti beosztásban közölni. A helytörténészek, tanárok, diákok számára ez a rész talán a leghasznosabb, hiszen e terület irodalma nagyon gazdag, de szerteágazó, és komolyabb összefoglalása még eddig nem volt. így rengeteg időtrabló aprómunkától mentesíti a kutatókat. A következő — talán túl rövid — fejezet a szövetkezetek irodalmát foglalja össze. A munkáskultúrát tárgyaló gazdag anyag a kötet egyik legjobban szerkesztett, — mondhatjuk — legszebb része. A lényegtelen adatok elhagyásával, az egész kérdés jelentőségéhez mérten helyesen mérlegelt sokoldalú jegyzék szépen tükrözi a tárgyalt korszak hangulatát is. A „Munkássport" c. fejezet az elhanyagoltabb kérdésekre is ráirányítja a figyelmet. A helytörténetkutatóknak a legtöbb segítséget talán az anyag kerületenkénti beosztása nyújtja. Ebből plasztikusan, szinte térképszerűen tárul fel a budapesti munkásterületekben folyó élénk politikai munka, szemben a „polgári" kerületek kevésbé mozgalmas „munkásmozgalmi" tevékenységével. A kötetet hasznos mutatók zárják le, melyek biztosítják a tájékozódást az anyagban, annak ellenére, hogy egy cím csak egyszer, egy helyen szerepel.