Századok – 1966

Történeti irodalom - Studia Universitatis Babeş-Bolyai; Series Historica (Ism. Szász Zoltán) 985

986 TÖRTÉNETI IRODALOM adatainak, vízjegyük típusainak egyenkénti elemzésével. A korszak 15 — 20 papírmanufaktúrájában a szerző megállapítása szerint a XVIII. század végén évente mintegy 5000, a tárgyalt korszak végén mintegy 50.000 kötést termeltek. A korszak nagyobb részében a nyersanyagbeszerzés és az értékesítés meglehetős nehézségekbe ütközött. A szerző bemutatja, hogyan kísérelték meg a nemesi tulajdonosok vagy a gubernium a rendszeres, de még feudális jellegű alapanyagbeszerzést bevezetni. Megvizsgálja a gazdaságossági, értékesítési viszonyokat és a technikai fejlődés elmaradásának kérdéseit, a szakemberutánpótlás útjait. Megállapítja, hogy a XVlII. század derekán a mesterek és a legények nagy többsége németországi eredetű, a századfordulóra már gyakori az erdélyi mester, a XlX. század húszas éveiben pedig minden kategóriában túlsúlyba kerülnek a helyiek. Al. Neam(u: A székely határőrök forrongása 1779-ben c. rövid tanulmánya a marosvásárhelyi ós szitáskeresztúri határőrök 1779. március 4-i megmozdulásával foglalkozik, amikor ui. az osztrák—porosz örökösödési háború idején ezeket Csehországba akarták vezényelni. A szerző a Wesselényi-család levéltárából mellékletben közli a parancsmegtagadás kivizsgálásáról felvett jegyzőkönyvet. Teofil Hägan a Román Kommunista Párt 1944. augusztus 23. és 1945. január 30. között a szakszervezeti mozgalom újjászervezéséért folytatott harcát elemzi. Rámutat, hogy az 1944. május 1-én megalakult Munkás Egységfront-már augusztus 23. előtt hozzálátott az üzemi bizottságok szervezéséhez. 1944. szeptember 1-ón a Kommunista és Szociáldemokrata Pártok közös határozata alapján megalakították a szakszervezetek szervezőbizottságát. Még ebben a hónapban törvénytervezetet készített a mozgalom átszervezése érdekében, a konzervatív többségű kormányzat ezt természetesen elutasította. A kommunisták határozatának megfelelően mégis megkezdték a szervező munkát s 1945 januárjában ez meg is hozta gyümölcsét, a törvény kérdésében sikerült a reakciót meghátrálásra kényszeríteni. A szerző felveti a jobboldali szociáldemokraták és a Kommunista Párton belüli frakciók által a szakszervezeti mozgalom szervezésóért folyó harc akadályozásának kérdését is. Befejezésül ismertetést olvashatunk az Erdqjy története c. munka I. ós II. kötetéről, s az egyetemtörténeti tanszékének 1960 —1962 közötti tevékenységéről. Series História, Fasciculus 2, 1964 A kolozsvári egyetem folyóiratának 1964. 2. száma közli Constantin Daicoviciu akadémikus ünnepi beszédét, amelyben 1944. augusztus 23-áról, Románia felszabadulásának évfordulójáról emlékezett meg. Stefan Pascu a felszabadulás utáni 20 óv román történetírásának főbb eredményeit ismerteti. A szerző rámutat, hogy a történeti kutatás jelentős eredményeket ért el az ún. fehér foltok felszámolása, a régészeti ós történeti adatfeltárás, a polgári történetírás által egyoldalúan vizsgált kérdések megoldása és széles időszakokat felölelő szintézisek alkotása terén. A szerző ismerteti az egyes korszakokra vonatkozó kutatások (teljes bibliographie raisonnée a Studii 1964. 4—5. számában) fontosabb megállapításait. M. Dan ós S. Goldenberg : Beszterce a XVI. században és kereskedelmi kapcsolatai Moldvával c. tanulmánya viszonylag gazdag levéltári anyag alapján mutatja be a XVI. századi Beszterce gazdasági életét és Moldvával már korábban kialakult élénk kereskedelmét. Ez a Brassó, Kolozsvár és Nagyszeben után legnagyobb város a Moldvából Erdélybe irányuló kereskedelemben már 1523-tól árumegállítási joggal bírt. A szerzők bemutatják a városi patriciátus hatalmi harcait, a város elsődleges gazdasági forrásait képező alapokat: adókat, szőlőket, erdőket, malmokat s a 26 községből álló ún. provinciát. A város számára különös jelentőséggel bírt Radna, ezüst és ólom termelése valamint kedvező földrajzi fekvése miatt. A bányák birtoklása a városon belül, a város és a kamara, sőt 1529 után egy ideig a város és a moldvai vajda között éles harc tárgyát képezte. A Moldvába irányuló kereskedelem általában a politikai viszonyoktól, a moldvai vajdák magatartásától függően elég hullámzó képet mutat. Meglehetősen kedvező időszaknak tűnik Alexand -ru Läpusneanu uralkodásának ideje. Az itteni kereskedelmi forgalom jellegét a gazdasági szerkezetekben mutatkozó különbség adja meg. A besztercei ipar, kiegészítve a nyugatabbról hozott termékekkel, komoly mértékben Moldva felé irányult, onnan viszont bizonyos átfedésektől eltekintve, főként állatokat vagy állati termékeket szállítottak Beszterce irányába. A szerzők elemzik a kereskedelmi mechanizmus működését, a hitel, a pénzváltás, a vámok, a pereskedések, az utak, a nemesfém- és más jellegű csempészet kérdéseit. Rámutatnak, hogy kereskedői érdekeinek védelmében, elsősorban Beszterce, gyakran folyamodott a moldvai kereskedőket sújtó hitelzárlathoz, áruiknak elkobzásához, letartóztatáshoz, s ebből a két fél között bizonyos kölcsönösségi politika alakult ki. A szerzők a rendelkezésükre álló levéltári anyag alapján részletesen elemzik a csereforgalom mennyiségi és minőségi összetevőit.