Századok – 1965
Tanulmányok - Mucsi Ferenc: A szociáldemokrata párt vezetőinek paktuma a Fejérváry-kormánnyal és a választójogi tömegmozgalom kibontakozása (1905 július–október) 33
82 MTJCSI FERENC A tervezett közös népgyűlést október 8-án tartották meg, s ott elfogadták a fenti határozati javaslatot.113 Ez a határozat igen ügyesen kapcsolta össze a nemzeti követeléseket a dinasztia hatalmi törekvései elleni tiltakozáson át a demokratikus célkitűzésekkel, az általános választói jog programjával. Alkalmasnak látszott tehát arra, hogy tömörítse a nemzeti követelések megvalósításában és a demokratikus szabadságjogok kiterjesztésében egyaránt érdekelt politikai eró'ket — a polgárságtól a paraszti tömegeken át a proletariátusig. A szociáldemokrata párt vezetői ezért nem ellenezték, hogy a pécsi szociáldemokrata pártszervezet is hasonló kísérletet tegyen.11 4 A koalíció vezetői az „ötperces audiencia" után „nemzeti összefogásra" hívtak fel, az „átkos Ausztria-Bécs" elleni küzdelemre, anélkül azonban, hogy a szociáldemokrata párt által követelt általános választói jog kérdésében engedményeket tettek volna; mereven elzárkóztak a demokratikus erők tömörítésének politikájától, elutasították a „szegedi plattformot" (bár előzőleg megkísérelték ezt a szegedi szociáldemokraták behódolásának feltüntetni), s pártjaik követték őket ebben az állásfoglalásukban. így a demokratikus erők tömörítésére tett kísérletek elszigetelt esetek maradtak, amelyek országos jelentőséghez nem juthattak, s a szociáldemokrata párt vezetői nem folytathatták a demokratikus erők tömörítésének taktikáját. A koalíció vezetőinek ez az álláspontja csupán folytatása volt a válság idején addig elfoglalt pozíciójuknak, annak a folyamatnak, amelynek során a koalíció demokratikus szárnya eltávolodott választási Ígéreteitől, a demokratikus reformok megvalósításától; a koalíció vezetői a szeptember eleji tárgyalásokon a szociáldemokrata párt vezetőivel közösen elfogadott plattformot visszautasították a Fejérvárykormány bukásakor stb. Ezt a szociáldemokrata párt vezetői előtt joggal gyanús kettős játékot csak alátámasztotta a párt vezetőinek Polónyival, a függetlenségi és 48-as párt alelnökével folytatott titkos tanácskozása (erre még visszatérünk), amelyen bebizonyosodott, hogy a függetlenségi párt demokratikus programját a koalíció jobbszárnya tartja lekötve, megvalósítására tehát semmi garancia sincs. Mindennek következtében a párt a leghatározottabban szembefordult a koalícióval. Ennek egyik megnyilvánulási formájaként a szervezett munkásság és a koalíció hívei, elsősorban a nacionalista hangoltságú diákság közötti utcai összeütközések, verekedések sorozata zajlott le szeptember végén—október elején. Az első összeütközés szeptember 16-án, az Almássy-téren, az akkor felavatott függetlenségi pártkör előtt zajlott le. A munkások egy csoportja megtámadta a pártkör előtt csoportosuló függetlenségi párthíveket, s beszorította őket az épületbe. A jelenlevő rendőrséget a munkások valósággal lefegyverezték; a rendőrségtől elvett kardokat a Népszava szerkesztősége másnap visszaadta jogos tulajdonosaiknak.115 A Bécsből szeptember 25-én hazatérő koalíciós vezetők tiszteletére az egyetemi hallgatók nacionalista tüntetést rendeztek, amelyet a szocialista 113 Uo. 1905. okt. 11. Az ország népéé a szó. 114 A szegedi közös népgyűlést és határozatát örömmel üdvözölte a Munka Szemléje. Ezt a határozatot csak el kellene fogadniuk a pesti „honmentőknek", hogy az ország rendbe jöjjön. „Hitünkre — írta a lap —, hogy Kossuth Lajos bizton ezt ajánlaná a megoldás egyetlen csalhatatlan orvosságául." 115 Erre vonatkozóan lásd: Weltner Jakab: i. m. 187. 1.
