Századok – 1965
Tanulmányok - Mucsi Ferenc: A szociáldemokrata párt vezetőinek paktuma a Fejérváry-kormánnyal és a választójogi tömegmozgalom kibontakozása (1905 július–október) 33
74 MTJCSI FERENC kéhez. Garami rövid beszéd kíséretében nyújtotta át Justhnak a szociáldemokrata párt beadványát, amely az általános választói jog megteremtését sürgette. Garami hangsúlyozta, hogy az általános választói jog az egyetlen eszköz, amelynek segítségével Magyarország naggyá, erőssé, gazdaggá lehet, s ha a .parlament elzárkóznék e követelés megvalósítása elől, a szociáldemokrata munkásság élet-halál harcot indít jogaiért. Justh válaszában kijelentette, hogy elnöki állásánál fogva a dolog lényegéről nem nyilatkozatik, de arra kéri a küldöttség tagjait, hogy „oly bizalommal, amellyel a képviselőházhoz fordultak, . . . várják be a képviselőház határozatát is. Erős hitem és meggyőződésem — fejezte be válaszát a parlament elnöke —, hogy a képviselőház bölcsessége megtalálja azt az utat, amely a kérvényt közmegelégedésre fogja elintézni." A parlament elnökét felkereste „a budapesti függetlenségi pártok követsége" is, és kérvényt nyújtott át, amelyben a választói jog kiterjesztését követelte. Justh megígérte, hogy ezt a kérvényt is a képviselőház elé terjeszti." A parlament elnökének semmitmondó válaszát a szociáldemokrata párt vezetői hét helyen rögtönzött tribünről hirdették ki az egybegyűlt óriási tömegnek. A szónokok — lényegében azonos szöveggel — azt fejtegették, hogy a parlament elnöke megígérte, hogy a kérdést közmegelégedésre fogják megoldani. A párt ezt a megoldást elfogadja, de éberen őrködik majd azon, hogy a népet ne tudják kijátszani. Ha a parlament nem tartaná be igéretét, a munkásság az általános sztrájk fegyveréhez nyúl. A mai nap e harcnak csak a kezdete, mert nem lesz addig nyugalom Magyarországon, míg a nép jogait ki nem vívjuk. „Most pedig, amily méltóságteljes volt felvonulásunk, olyan legyen az eloszlás. Vigyázzon mindenki, nehogy ellenségeink zavart okozhassanak. Nyugodtan és békésen oszoljanak szét." Buchinger így írt a tömeg békés feloszlásáról: ,,. . . mielőtt ez a százezres tömeg szétoszlott volna, mi néhányan ott a téren, a szeptemberi időjárás ellenére is, még alaposan megizzadtunk. Vajon sikerült-e mindez úgy, ahogyan ezt odahaza kiterveztük. . . Tudtuk, hogy a tömegeket csak üres kézzel küldhetjük haza. . . Mi is ráztuk ökleinket a pariáment felé, mi is fenyegetőztünk, az elvtársakat pedig kérleltük, hogy nyugodt fegyelemben és méltóságos magatartással menjenek haza. . ,"100 A hatalmas tömeg egy óra alatt elvonult a térről, s délben már helyre állt a város közlekedése is.101 Röviddel a küldöttségek távozása után, fél tizenegykor, megnyílt a parlament ülése. Fejérváry bejelentette, hogy a király elfogadta a kormány lemondását, minthogy az nem tudta teljesíteni a koronának azt az óhaját, hogy az általa elfogadható program alapján a többségi pártokból egy kormány alakulását elősegítse. A király reméli, folytatta Fejérváry, hogy ilyen többségi kormány alakítására mégis sor kerülhet, s hogy a koalíciónak időt adjon a tárgyalásokra, a parlament üléseit október 10-ig elnapolja. Ezután a királynak erre vonatkozó leiratát az országgyűlés jegyzője felolvasta. Kossuth Ferenc — a koalíció nevében — felszólalt és kijelentette, hogy a több-99 Az Általános Titkos Választói Jog Ligája is úgy tervezte, hogy küldöttséget indít a képviselőház elnökéhez szeptember 15. alkalmából, de ez — ismeretlen okból — elmaradt. (A tervről lásd Jászi Oszkár egyik levelét Somló Bódoghoz. OSzK Kézirattár. Levelestár. 1905. szept. 2.) 100 jBuchinger Manó: i. m. 158. 1. 101 A tüntetésről lásd : Népszava, 1905. szept. 16. A Nap, 1905. szept. 16. Szociálisztikus munkásmozgalmak, 1905. 83 — 84. 1.
