Századok – 1965
Tanulmányok - Mucsi Ferenc: A szociáldemokrata párt vezetőinek paktuma a Fejérváry-kormánnyal és a választójogi tömegmozgalom kibontakozása (1905 július–október) 33
A SZOCIÁLDEMOKRATA РАИТ PAKTUMA A FE.TÉEVÁRY-KOKMÍNNYAL 61 választójogi népgyűlésre hívó röplapjainak tíz- és százezrei valósággal elöntötték az országot; a megtartott népgyűlésekről, tüntetésekről szóló rendőrségi beszámolók hirtelenül megduzzasztották a belügyminiszter bizalmas irratárát.5 4 A szociáldemokrata pártvezetőség előadássorozatot szervezett az általános választói jog témaköréből, amelyen a budapesti munkások ezrei vettek részt. Az előadásokat egy-két kivételtől eltekintve a pártvezetőség tagjai tartották.5 5 A fővárosi példa nyomán hasonló előadás-sorozatok indultak a vidéki városokban is: Debrecenben, Nagyváradon, Egerben.5 6 A munkásság tömegei , valamint a szegényparasztság és az agrárproletariátus egy része — a Független Szocialista Párt közvetítésével — követték a szociáldemokrata pártot a választójogi harcban. Az általános titkos választói jog jelentőségét kétség kívül eltúlzó propagandát ők a maguk módján értelmezték, forradalmi tartalommal töltötték meg. A tömegek az általános választói jog bevezetésétől az egész kizsákmányolás rendszerének bukását remélték, sorsuk lényeges javulását várták. Kristóffy július 27-i nyilatkozatát a független szocialisták lapja, a Szociálizmus igen pozitívan értékelte. „Testvérpártunknak tett azon belügyminiszteri kijelentés, hogy az általános titkos szavazati jog most már a közeljövőben megvalósul, a munkálkodó nép millióira úgy hatott, mint az elszikkadt száraz talajra a jótékony eső — írta a Szociálizmus — ... az a tény, hogy emberi joghoz juthatunk, feljogosít minket arra is, hogy igenis mindenkit teljes erőnkből támogassunk ezen jog megteremtésében, ha arra maga a Belzebub vállalkoznék is, nem egy belügyminiszter . . . Aki a mai korhadt társadalmi rend eltörlésére vállalkozik, azt még akkor is támogatnunk kell, ha az máskülönben ellenségünk volna."5 7 A szociáldemokrata párthoz hasonlóan a független szocialisták is választójogi népgyűléseket szerveztek, amelyeken a koalíció ellen foglaltak állást. A független szocialisták — Várkonyi István hívei — az általános titkos választói jog követelését összekapcsolták az igazságtalan földbirtokelosztás elleni paraszti-szegényparaszti törekvésekkel. „Sehol a világon nem garázdálkodik 54 A fennmaradt röplapokat a PI. Areh. Röpiratgyűjteménye őrzi. Lásd például az I. 11/1905/VTII/271 — 1, I. 1/1905/VIII/272 — 1, I. 1/1905/IX/275-1, I. 1/1905/281 — 1, I. 1/1905/283 — 1. sz; anyagokat. A budapesti és vidéki választójogi népgyűlések, tüntetések anyagát lásd: OL. BM. ein. res. anyagok, 1905 — 358, 371, 375. stb. szám alatt. Emellett valamennyi napilap is közölt hosszabb-rövidebb beszámolókat. 65 A budapesti előadás-sorozat előadói és tematikája: Aug. 21. Tarczai Lajos: Mit kapott a nép a 48-as forradalomért? Aug. 22. Bene Ernő: Milyen a magyar választórendszer? Aug. 24. Weltner Jakab: Mit eredményezett a magyar választórendszer? Aug. 25. Dr. Sonnenwirt Lajos : A választórendszer külföldön. Aug. 28. Wanczák János: Mit eredményezett a külföldi választórendszer? Aug. 29. Buchinger Manó: A választói jog és a munkásság helyzete külföldön. Aug. 31. Garami Ernő: Mit várhatunk mi az általános titkos választói jogtól? Szept. 1. Qrósz Henrik: A külföldi szocialista pártok hogyan küzdtek ki a választói jogot? Szept. 4. Garbai Sándor : Hogyan küzdjük ki mi a választói jogot? (Lásd: Népszava, 1905. aug. 20, továbbá: PI. Arch. Röpiratgyűjtemény. I. 1/1905/ VHI/44—1.) 66 Népszava, 1905. aug. 27, 31. Előadások a választói jogról (Pártügyek rov.), illetve Előadások az általános választói jogról (Az alkotmányválság). 67 Szociálizmus, 1905. aug. 6.
