Századok – 1965
Tanulmányok - Mucsi Ferenc: A szociáldemokrata párt vezetőinek paktuma a Fejérváry-kormánnyal és a választójogi tömegmozgalom kibontakozása (1905 július–október) 33
56 MTJCSI FERENC A tárgyalásokról a magyar miniszterelnök és a belügyminiszter jelentést készítettek a királynak, amelyben az általános választói jog rovására újabb kisebb engedményeket tettek az általános választói jog ellenzőinek (a vagyoni cenzus elismerése olyan formában, hogy aki nem tud írni-olvasni, de eddig volt választói joga, azt nem veszíti el), de az általános választói jog jelszavához ragaszkodtak, s bejelentették lemondásukat arra az esetre, ha a király nem járulna hozzá ahhoz, hogy szeptember 15-én az általános választói jogot mint kormányprogramot bejelentsék a parlament megnyitó ülésén. Válaszképpen Gautsch nyilatkozatot adott ki a magyar választójogi reformról, amelyben elismerte ugyan, hogy ezzel beavatkozik a magyar belügyekbe, mégis megismételte aggályait a választójogi reform bevezetésének ausztriai hatását illetően. Erre a lépésre bátorította őt a koalíció vezetőinek magatartása is, akik sejtetni engedték, hogy a Fejérváry-kormány távozása esetén hajlandók lennének kompromisszumra. Ezzel csaknem egyidőben a koalíció Vezérlő Bizottsága határozatot hozott arról, hogy a parlament megnyitásának napján vádindítványt terjesztenek elő a kormány ellen. A koalíció az osztrák miniszterelnök akcióját nem ítéltééi, mint illetéktelen beavatkozást a magyar belügyekbe, hanem — a Budapesti Hírlap útján4 3 — kifejtette, hogy Magyarország olyan viszonyok között él, amikor a jószolgálatot el kell fogadnia, bárhonnan jöjjön is az. A koalíció egyes la]íjai még arra is kísérletet tettek, hogy Gautsch nyilatkozatát úgy állítsák be, mintha az osztrák miniszterelnök i ezzel nem avatkozott volna be a magyar belügyekbe.4 4 Ezzel egyidőben a koalíció vezetői kísérletet tettek arra is, hogy a szociáldemokrata pártot megnyerjék a maguk politikája számára. Előbb Bánffy útján, majd a Vezérlő Bizottság több vezetőjének jelenlétében tárgyalások indultak a szociáldemokrata párt vezetőivel. A tárgyalásokban részt vett egyrészt Kossuth Ferenc, Bánffy Dezső, Batthyány Tivadar, Tóth János, másrészt a szociáldemokrata párt több vezetője. A koalíció vezetői elfogadták a szociáldemokrata pártnak azt a kívánságát, hogy a parlament küldjön ki 43 Budapesti Hírlap, 1905. szept. 12. „Érdekes momentum — írta a lap —, hogy a Fejérváry-kormány bukását, ha valóban elkövetkezik, az osztrák kormánynak köszönhetjük, amely természetesen nem Magyarország iránt való jóindulattól vezéreltetve, hanem Ausztriát féltve tiltakozott a magyar kormány törekvései ellen. Olyan körülmények között élünk, hogy a jószolgálatot elfogadjuk, bármily forrásból fakad. Csodálatosképpen följegyezhetjük, hogy íme, Ausztria is ráhibázhat valamire, ami nekünk jó — bárha normális viszonyok mellett tiltakoznunk kellene az ellen, hogy olyasmibe avatkozik, amihez semmi köze nincs. A törvénytelen kormány eltávolítása azonban megér nekünk annyit, hogy ne törődjünk ezúttal az osztrák prepotenciával, sőt hálásak legyünk a szolgálatért, amelyet kaptunk. Egy törvénytelen magyar kormány ós az osztrák jóindulat: olyan két tényező, amely megérdemli egymást. S ha kölcsönösen marják egymást, s az egyik fölfalja a másikat: ez Magyarországra csak üdvös lehet." 44 Alkotmány, 1905. szept. 12. ,,A koalíciós pártok köreiben Fejérváry tegnapi bécsi kudarca nem keltett nagyobb emóciót. Ezekben a körökben ilyesfélére el voltak készülve — írta a lap. Bátran állíthatjuk, hogy még Gautsch osztrák miniszterelnöknek szereplése Fejérváry kudarcának felidézése körül sem izgatja a koalíciót. Ez a szereplés, ha formailag vesszük, beleütközik ugyan a kiegyezési törvény 27. §-ába, mely szerint a Monarchia egyik államának minisztere nem avatkozhatik be a másik állam belügyeibe. Lényegileg azonban Gautsch »bűne« a nullára redukálódik. Gautsch lényegileg nem avatkozott bele abba, hogy Fejérváry Magyarországon be akarja hozni az általános szavazati jogot, ő csak arra nézve nyilatkozott a korona előtt, hogy mekkora bajok támadhatnak Ausztriában, ha Fejévárynak terve Magyarországon sikerül. Gautsch nem gyújtogatott a szomszédban, ő csak a maga házát biztosította gyújtogatás ellen. Hogy emellett a szomszédot is megóvta a gyújtogatás ellen, ezt a »bűnét« minden okos ember megbocsátja.''
